03 - Angyal az éjben

SB | via FacebookA hányinger vesz rajtam erőt, amikor a harmincas pasas egyszerű mozdulattal löki le a nyelvét a torkomon. Öklendezni támad kedvem, de a pénztárcájában lapuló fontok összessége sokkal nagyobb hatással van rám, mint az undor. Engedem, hogy tegyen amit akar a saját házamban, a saját ágyamon. Bele se gondolok, hogy ki van rajtam, nem szabad.
- Baszki - nyög fel, mire csak szorosan lehunyom a szemem, és mosolyt erőltetek magamra. 
- Jól csinálom? - kérdezem nyelve egy hatalmasat.
- Mondjuk.
Azt hiszem nem sokáig bírom, egyre rosszabbak ezek a részeg pasasok, főleg, hogy nem könnyű megfelelni nekik. Miért nem tudok kikapni egy tisztességes srácot, aki velem egykorú, és magamért fekszik le velem? Bár, egy magamfajta mit is kívánhatna, örülhetek, hogy ez még nem derült ki. Nagy valószínűséggel kivetne a társadalom, mindenki lenézne és elítélne. Mert olyan egyszerű más életről hamar képet alkotni a munka, a társadalmi helyzet, a kinézet, a pénz, a stílus, a származás miatt... Miközben nem ezek határozzák meg az embert.
- Valami baj van? - morog fel. Csak megrázom a fejemet, ajkaimat az övére tapasztom, nem gondolok másra, csak arra, hogy mennyi lehetőségem lesz, ha már nem a tandíjat pengető főiskolás leszek, hanem egy állandó munkával rendelkező, jól kereső nő. Minden meg fog változni, el fogom érni az álmaimat, bármi is legyen az ára.
Ismét elkalandozok, gondolataim teljesen máshol járnak. Hiába próbálok koncentrálni a sok borravaló fejében, nem megy. Nincs kedvem minden nap ágyba bújni valakivel, belefáradtam, hogy kiszolgáltatott, kihasznált nő legyek. 
A csengő hirtelen szólal meg, én pedig felkapom a fejemet. Egy bocsánatkérő pillantás kíséretében bújok ki az izzadt test alól. Rögtön fellélegzek, magamra kapom a fekete combig érő köntösöm, belebújok a papucsomba. Felszabadultan rohanok az ajtó felé, bárki is zavar hajlani kettőkor; nem érdekel. Az a lényeg, hogy egy ideig mellőzhetem a matató kezeket.
Átrohanok a kis hálószobán, egyenesen a nappaliba. Szokás szerint meg van ágyazva nekem a kanapén, mert akaratom ellenére odaszoktam. Fogalmam sincs miért nem inkább ott végzem el a munkámat. Azt hittem nem fog érdekelni, hogy mennyiszer feküdtem le pasikkal abban az ágyban, de undorodtam saját magamtól, így végül a kanapéra költöztem, ahol rajtam kívül még senki sem aludt. 
Gyorsan leveszem a szépen rendben tartott szobáról a tekintetemet, balra fordulok, ahol egy rövid előszoba után találom az ajtót. Sietős léptekkel érek oda, kikukucskálok, hogy ki az. Mikor megbizonyosodom arról, hogy ismerem az illetőt, és nyilvánvalóan nem fog rám pisztolyt fogni, kitárom előtte a bejáratot.
- Mit keresel itt? - húzom össze a szemöldökömet. - Egyáltalán hogy jutottál ide?
- Csak meglengettem pár száz dollárost a kolléganőid előtt, és máris csiripelték a lakcímemet - rántja meg a vállát Louis, mintha semmiség lenne. 
Végig nézek állapotán, és szomorúan állapítom meg, hogy megint ivott. Farmer, egy kapucnis vörös pulcsi és fehér atléta van rajta. Arca még mindig borostás, tekintete réveteg, homályos. Idiótán vigyorog, ahogyan végig néz rajtam.
- Csini vagy - támaszkodik neki az ajtófélfának. Nem részeg, de az alkohol így is túl sok benne.
- Mit akarsz? - térek a lényegre, próbálom lecibálni a köntös szélét. 
- Nem volt kedvem a szállodában hallgatni a jótanácsokat - komorul el, megdörzsöli a homlokát, majd kérdőn néz a hátam mögött feltűnő nappalira. - Bemehetek? 
Hatalmas sóhaj hagyja el a számat. Az agyam csak kattog, fogalmam sincs, hogy mégis mi legyen a döntésem. Vagy az undorító pasi, aki sok pénzt ad, és megment az utcára tételtől vagy Louis, aki gondolom megvet és utál még mindig, így valószínűleg hallgathatom a sértegetéseit.
- Várj itt, tíz percet kérlek - csapom rá egyszerűen az ajtót, nem törődve az értetlenkedő fejével.
Átvágok a rendes és sötét nappalin. Berontok a hálóba, ahol egy kifáradt álmos pasit találok. Jó ízűen szunyál, két perc alatt lelankadt az érdeklődése irántam. Nem baj, annál jobb, próbálom nem magamra venni a dolgot.
- Hívok egy taxit, rendben? - mosolygok rá, akár egy angyal, hiszen már biztosra veszem, hogy nem lesz semmi, amit nem akarok.
Csak valamit motyog. Segítek neki felöltözni, kilökdösöm a hálóból, át a nappalin, egyenesen a bejárathoz. Ott egy könnyed mozdulattal tépem fel az ajtót. Louis a falnak dőlve ücsörög, fejét a két lába közé hajtva pihenteti. Mikor megjelenünk, felpillant.
- Lekísérem, és jövök vissza hozzád. Ne csinálj semmi hülyeséget - nézek rá szúrósan, majd a lift felé megyek a pasassal. Mivel már eléggé részeg fel sem fogja, hogy hova viszem, akár az utcán is hagyhatnám. Miért van az, hogy tök normálisnak és józannak tűnik mindegyikük, ameddig a Angels-ben látom őket?Kezdem azt hinni a kék neonfény túl jó fényt vet rájuk.
A taxi már ott parkol, így annyi a dolgom, hogy elkísérem oda, betuszkolom az ajtón, és boldogan útjára indítom. A legkisebb bűntudat sincs bennem, hiszen ha nem lett volna részeg, akkor megkapta volna a szolgáltatást. Egyedül az ő hibája, ami történt.
Visszatérve Louis-t még ott találom. Szerencsére már abban a fázisban van, hogy inkább fáradt, nyűgös és idióta, mint harsány, őrült és vakmerő. A karjánál fogva húzom fel, és megkönnyebbülve állapítom meg, hogy nem is annyira ittas, mint először hittem.
Behúzom a nappaliba, ahol lerogyok a szép tiszta ágyneműmre. Mielőtt még Louis-ra emelném a tekintetem, kibámulok az ablakon. A hatalmas telihold besüt a szobába, megvilágítva ezzel a bútorokat és arcunkat. A fák ágaikat hajladozva vetnek árnyékot a szobára. Ha egyedül lennék ijedten húznám be a függönyöket, csakhogy ne féljek, de Louis előtt nem akarok gyengének és nyávogósnak tűnni.
- Miféle jó tanácsok elől menekültél ide? - vonom fel inkább a szemöldökömet. Felé fordítom a fejemet, magamra vonom a takarómat, lábaimat magamhoz húzom. Ráhajtom a fejemet, de arcomat még mindig az ő irányába tartom. - Gyorsan mondd el, kimerültem - nyomok el egy ásítást.
Louis kíváncsi tekintettel fürkész. Fogalmam sincs, hogy mit bámul rajtam, de hogy idegesítő, az biztos. Halvány mosoly fut át az arcán, majd kérdezés nélkül ül le az ágyamra. Inkább már nem is mondok rá semmit, úgy érzem, hogy semmi értelme nem lenne.
Lerúgja a cipőjét, bebújik a paplan alá ő is. Az a szerencséje, hogy a kanapé másik végében teszi ezt a takaró hosszúságának köszönhetően, és nem közvetlenül mellettem.
- Ha elkényelmesedtél, hajlandó lennél beszélni is? - csattanok fel.
- Az egész csapattal veszekedtem az alkohol miatt- nyögi ki végül, a világért nem nézne rám, csak egyenesen bambul kifele.
Amint meghallom meggyötört hangját, rögtön minden türelmetlenségem és neheztelésem elszáll.
- Miért pont ide jöttél? - kérdezem halkan, iszonyatosan kíváncsi vagyok a válaszára.
- Nem ítélsz el - mosolyodik el keserűen, és végül a kékeszöld szempár találkozik a tengerkékkel.
- Viszont te engem igen - emlékeztetem egy tucat fájdalommal a hangomban. Nem tudom nem felhívni rá a figyelmét, hogy első találkozásunk alkalmával megszégyenített, most pedig hozzám menekül a problémái, félelmei és a megítélések elől.
- Nyilván észrevetted, hogy... - elhalkul, nehezére esik kiejteni a szavakat, amik tulajdonképpen beismerő bocsánatkérésként állják meg a helyüket. - Sajnálom, nem gondoltam komolyan. Egyszerűen vannak problémáim, amiket senki nem képes megérteni. Emiatt kell az alkohol. Te csak egy célpont voltál, így ki tudtam adni a feszültséget. Ne haragudj érte - dörzsöli meg a homlokát. - Ja, és köszi a tegnapit, bár így is volt, aki kiszúrta az állapotom.
Szóhoz sem jutok. Louis őszinte, kedves és meg nem értett lett egyben, ami teljesen különbözik attól, amit eddig láttam belőle. Köhécselek egy sort, igyekszem értelmes mondatot összekaparni.
- Öhm - túrok bele zavartan a hajamba. - Ezt most nem tudom mire vélni, de köszönöm  - arcomat a kezeimbe temetem, el akarom rejteni az érzelmeimet, amire Louis véleményének megváltozása adott okot. Sajnos nem nagyon járok sikerrel, a könnyeim szabad utat törnek maguknak és végigszántják az arcomat.
- Komolyan elsírtad magadat ezen? - hallom meg egész közelről a hangját, mire csak még jobban rákezdek. Átölelem és magamhoz húzom a lábaimat, az öröm felemelő érzése járja át a testemet. Jól tettem, hogy beengedtem Louis-t, különben sose hallottam volna tőle ezeket a szavakat.
Érzem, hogy a hátamra teszi a kezét, és kis habozás után nyugtatólag simogat meg. Aztán valahogyan felbátorodik, közelebb merészkedik hozzám, már mindkét karját az én csillapításom érdekében használja fel.
- Jaj, hallod ne bőgj ezért, tényleg sajnálom - szorítja meg a vállamat.
- Nem amiatt - törlöm meg az elkenődött sminkemet, majd szembe fordulok vele. - Köszi - suttogom elérzékenyülve.
- Oké, hagyjunk fel ezzel a nyáladzással most rögtön - fintorodik el halványan, mire én csak elröhögöm magamat. - Van egy másik párnád?
- Itt akarsz aludni? - képedek el, homlokomat ráncolva fürkészem.
- Gond lenne? - áll fel az ágyról.
- Nem fognak keresni?
- Csak kérdésekben beszélünk? - indul el a szekrény felé, valószínűleg ágyneműt keresve magának.
-  Mennyit ittál? - teszem fel tényleg az utolsó kérdésemet, amire remélem, hogy választ kapok.
- Pár sört, csak túlságosan is meglátszik rajtam - vonja meg a vállát, majd kirángatva egy tiszta párnát a szekrényből, visszaindul felém. - Nem akarok a szállodában tölteni még egy egyedüli estét, aludhatok itt?
- El sem hiszem, hogy bepofátlankodsz, ráadásul ma pénzt sem szereztem miattad - háborodok fel, teljesen elképeszt a közvetlensége és pofátlansága.
- Ezt igennek veszem - mosolyodik el pimaszul, könnyed mozdulattal szabadul meg a ruháitól, csupán egy alsónadrág marad rajta.
- Vannak feltételek - figyelmeztetem, mire szórakozottan pillant felém. - Fürdés, fogmosás - mutatok a kis és tiszta fürdőszoba felé. - Nyomás - intek neki sürgetően. A szituáció arra emlékeztet, hogy én vagyok az anya, akinek gondoskodnia kell róla, mert ez a hét nagyon csúnya számára. Biztos vagyok benne, hogy egyébként felelősségteljes, megbízható és komoly, de furcsa erről az oldalról először megismerni.
Feloltom a kanapé mellett elhelyezett állólámpát, így halovány fény világítja meg a szobát. Csendben várakozok.
- Egy év, mire elkészülsz - csattanok fel, mikor Louis végre kijön a kék csempés fürdőből.
- Tizenkét hónap elteltével is rohadt szexi maradtál - csapja a meztelen hátára a törülközőt, perverz vigyorral futtatja végig rajtam a tekintetét.
- Még mindig ittas vagy - húzom össze a szemöldökömet mérgesen. Idegesen kikerülöm, és behatolok a fürdőbe. Lemosom a sminkem, lezuhanyzok, fogatmosok. Felrántom magamra a rövidnadrágomat és az ujjatlan felsőmet, de a melltartómat már csak azért is magamon hagyom.
Mély lélegzetet veszek, majd kifújom. Próbálok rámosolyogni a tükörképemre, de nehezen megy. Inkább nem gondolva semmire megyek ki a nappaliba, ahol a kanapén Louis már kényelmesen elhelyezkedett. Valahonnan szervált magának egy párnát, a paplan felét pedig saját magának tulajdonította ki.
- Látom otthonosan érzed magad  - dörzsölöm meg a homlokomat, majd a szennyest eldobva egy székre, lehuppanok én is. A legszélére kihúzódva szorítom be magamat, csak hogy még véletlenül se gondoljon rosszra.
- Jó éjt, angyalkám - motyogja álmosan. Igazándiból biztos vagyok benne, hogy ez csak az alkohol hatása, ahogyan ez az egész ügy. Nem kért volna bocsánatot, nem ért volna hozzám, nem pofátlankodott volna be a házamba, ha nem ivott volna.
De valahogyan... mégsem bánom.

26 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett... :D Bár mikor nem az... alig várom a kövit! Siess!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Iszonyatosan köszönöm a szavaidat, hálás vagyok!:')

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága Azy ♥!

    Nem mondok újat azzal, ha az mondom: Imádtam ♥! Fantasztikus lett, egyszerűen még olvastam és olvastam volna tovább :D Norina karaktere egyre jobban megtetszik, ahogy Louis-é is :) Sejtettem, hogy ő fog majd elmenni a lányhoz :D Vicces volt, ahogy Norina úgymond anyáskodott a srác fölött :D A vége volt a legaranyosabb :D Imádom Tommo-t! ♥

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! Sikerekben gazdag év végét kívánok ♥! További szép estét is ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Juj, ennek igazán örülök, hogy így gondolod. Borzalmasan boldog vagyok, hogy Norina karaktere tetszik, és hogy olvastad volna még tovább. Iszonyatosan sokat jelentenek a szavaid, köszönöm!:) <333
      Neked is sikeres év végét kívánok és eseménydús, kellemes nyarat!

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Drága Azy!

    Örülök, hogy Louis tisztázta a félreértéseket, és őszintén remélem, hogy nem csak a pia beszélt belőlem, hanem komolyan gondolta ezt az egészet. És hatalmas elismerés továbbra is Norinának, amiért ennyire kitartó.
    Valamint köszönet Neked, amiért az olvasódnak mondhatom magam!
    Elképesztő vagy!

    Millió puszi, Tina xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tina!

      Én is nagyon örülök, kezdett kicsit túlzásokba esni, és akkor nem lett volna szerethető. Hát, majd kiderül, hogy pia nélkül milyen lesz. Huh, ne mondj ilyet, én vagyok hálás, amiért ennyire fantasztikus Olvasó vagy, elmondani nem tudom, hogy mennyit erőt jelentesz nekem, köszönöm!:') <3

      Végtelen sok puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy!

    Norina megint bebizonyította, hogy mekkora szíve van. Azok után, amit Louis-val tett, most megint befogadja és valamilyen szinten gondoskodik a srácról. Sajnálom viszont, hogy Lou ilyen szintre süllyedt. Remélem hamar lesz változás mindkettejük életében persze pozitívan!
    Amint tudod, hogy a folytatást!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Borzasztóan sokat jelent, hogy Norináról így vélekedsz, köszönöm! Igen, én is sajnálom, de Louis is csak ember, vannak hibái...:( Ne aggódj, lesznek, csak azt nem tudom, hogy mikor!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Úristen de jó rész lett :DD nagyon imádtam :D Remélem h Norina és Louis nemsokára még közelebb kerülnek egymáshoz :P és h Lou baba nem fog többet inni :S :/ ez nem vmi szép tulajdonság :( nah mindegy :D már nagyon várom a kövit :) kérlek siess :) <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Annyira jó ezt olvasni, te jó ég, köszönöm! Tudom, hogy nem szép tulajdonság, de ő is ember, nem?:) Köszönök mindent, iszonyat hálás vagyok! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azym!

    Egyik kedvenc részem lett ez, nyilvánvalóan nem az első jelenet miatt, hanem onnantól amikor betoppant a mi drága LOUISunk. :D Olyan édes volt, és Norinával ellentétben szerintem nem csak az alkohol hatása miatt volt ilyen. A főszereplőre már nincsenek szavak olyan kedves, és hatalmas szíve van! :) Izgalommal várom a folytatást, mert minden tetszett. Csodállak hogy ennyi blogot tudsz működtetni egyszerre, nem semmi!

    Dodóka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodóm!

      Uh, rettentően jó érzés, hogy az egyik kedvenc részed lett. Igen, Louis, Louis, Louis... Boldog vagyok, hogy édesnek tartottad az állapotától eltekintve. Hát, majd kiderül, hogy az alkohol mekkora hatással van rá. Juj, iszonyatosan boldog vagyok, hogy Norinát szereted!:')
      Nagyon sokat jelent, hogy így gondolod, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Draga Azy! :)
    Ismet egy remek reszt olvastam, eddig ez a kedvencem. Nagyon aranyosak voltak egymassal. :))
    Puszillak, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bius!

      Jaj, neked is a kedvenc részed lett, ami miatt, most nagyon boldog vagyok. Köszönöm, hogy írtál! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Drága Azy! :)
    Azt a... wow! :) Nagyon jó rész lett, elájulok, komolyan! :D Louis... *0* Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből... :)
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Stella!

      Köszönöm szépen, boldoggá tesz, hogy jónak gondolod. Hálás vagyok, hogy írtál!:')

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Azy!
    Ez elképesztő és nagyon tanulságos volt számomra!!Asztii:33 Nagyon tetszik a történet, várom a kövi részt!!<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Iszonyat jó érzés ezt olvasni, köszönöm. <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Ohh de cuki a Louis:) Nagyon jó lett!:) Siess a kövivel!:)<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen, szerintem is aranyos. Sietek!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. most találtam csak rá,de imádom *-* jobban tetszik,mint a Zayn-es törid. szuper,hamar kövit:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, ennek nagyon örülök. Akkor remélem, hogy nem fogok a továbbiakban csalódást okozni a történettel.:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Helo!
    Ez a rész nagyon meglepő volt! De most nagyon bírtam Louit, mert nagyon aranyos volt!
    Remélem nem csak az alkohol hatása ez a viselkedés. Nagyon várom a következő részt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Boldog vagyok, hogy így gondolod, szerintem is aranyos. Köszönöm szépen, hogy írtál, sokat jelent!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Írtam egy rövid kritikát a blogodról! Ha kíváncsi vagy, nézz be: http://crhitica.blogspot.hu/2013/06/angyal-az-ejben.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen, benéztem és elolvastam. Nagyon sokat jelent, hogy így gondolod!:)

      Puszi, Azy

      Törlés