Prológus

11706_492027627512317_1675584914_n_largeHideg éjszaka száll le London városára, én pedig majdnem jégkockává válok, ahogyan dideregve lépek ki a hűvös levegőre. Az utcák fagyosak, dermesztő köd lep el mindent. A lámpák fénye csak halványan világítja meg az előttem álló utat.
Sarkam hangosan kopog a nedves aszfalton, visszhangot verve London egyik forgalmas részén. Az éjszakai fények a sarkon túl már feltűnnek, az esti forgalom nyugtatólag hat rám. A fényszórók melegséggel töltenek el. Keserű mosoly fut végig az arcomon. Idegesen szorongatom tovább a táskám bőrszíját, miközben az estén agyalok.
Vajon mennyi pénzt tudok összeszedni? Holnap már le kell adnom a számlákat, és semmi szükség arra, hogy újabb késedelmi díjjal kelljen számolnom. Remélem, hogy nagy forgalom lesz, és még vissza tudok menni, ha esetleg mégis szerencsével járnék. 
Nincs sok időm, holnap máris hétfő, és nekem ott van a főiskola. Az a hely, ahova nem egyszerű bejutni, de megalapozhatok vele egy stabil jövőt profi fotósként. Ha elvégeztem, enyém a világ. Mondhatni.
Világmegváltó gondolataimat gyorsan félrelököm, mikor befordulok a sarkon, aminek végén már ott díszeleg a város egyik legnépszerűbb szórakozóhelye. Sokan járnak oda, teljes diszkréció vonatkozik a VIP tagokra, akik bőségesen megfizetik, hogy némely este megfordulhassanak ott, hiszen hozzám hasonlóan elárasztják az olyan lányok, akik sok mindenre kaphatóak egy kis pénz fejében. Halk pletykák járják be a várost arról, hogy politikusok és népszerű, elismert ikonok is örömmel vesznek részt olykor egy kis szórakozásban. Szinte mindenki halott már az Angels-ről.
Belököm az üvegajtót, majd a szép szőnyeggel ellátott lépcsőrsoron leszaladva a nem cigiző részleg felé veszem az irányt. A kék ajtó engedelmesen nyílik ki előttem, így elém tárul az Angels szórakozóhely fele. A zene nem annyira hangosan szól, mint egy diszkóban, így teljesen meg lehet érteni a másik szavát, de a tánchoz is elegendő a hangerő. A levegő tiszta, friss és meleg hála a jó fűtőrendszernek. Egyáltalán nem barátságtalan, hiszen a falakat sok kép borítja, a bár pedig fényességben úszik. Nem véletlenül számít jónak a hely. Ha egy lepukkant kocsmáról lenne szó a kutya se járna ide.
A biztonságaiknak felmutatom a személyimet és az ide szóló bérletemet, így továbbengednek. Tom, a sötét bőrű ismerősöm egy halvány biccentést is tesz felém. Eléggé megismerkedtünk, gyakori vendég vagyok.
Az éves bérletem egy vagyonba került, de Olly kisegített egy kis pénzzel, így erre még telt. Úgy gondoltam egyszeri kifizetést igényel csak, és többször is megtérül majd az ára.
Utam rögvest a női mosdó felé vezet, ahol szokás szerint sor tolong. Türelmesen várok, miközben felmérem a terepet. Az asztalok tömve vannak, több öltönyös fickót is látok egyedül ücsörögni egy pohár alkohollal a kezükben. Fiatalok is elejtve vannak, talán valahogyan pár kiskorú is bejutott. A kék neonfények pont elegendő rálátást engednek az emberek arcára, így el tudom dönteni, hogy ki az, aki tisztességes és ki nem.
Végre bejutok a parányi fülkébe. Behúzom magam után az ajtót, és a táskámból előveszem az estére tartogatott ruhámat. Közben megszabadulok a szobalány felszereléstől, amit úgy utálok. Főiskola után egy szállodában dolgozom. Sajnos még az pénz is kevés a megélhetésemhez. A kis fehér kötényt szépen összehajtogatva süllyesztem el a fekete bőrtáskában. Előrángatom miniruhámat, ami túl sokat enged magamból engedni. Az elején még nagyon feszengtem benne, de azt hiszem sikerült megszoknom. És a férfiak mohó tekintetét is lenyelem, inkább előnyt kovácsolok belőle.
A rend kedvéért lehúzom a vécét magam után, és átadom a helyemet a már szörnyen várakozó velem egykorú lánynak. A fülkékkel szemben egy hatalmas tükörfalat húztak fel. Előhalászom a sminkes készletemet. Kihúzom a szememet, füstössé varázsolom, és a számat is vörös rúzzsal bolondítom meg.
Elégedetten nézek bele a tükörbe, mégis elmélázom azon, hogy mi van, ha máshogy alakulnak a dolgaim, és nem keresek pénzt ilyen tisztességtelen módon. Sosem merek jobban belegondolni, hogy hova jutottam, hiszen akkor a depresszió legmélyebb szintjére süllyednék. Onnan pedig nem lenne kellemes kijönni. Inkább adom fel az összes elvemet, tisztességemet. Nem fogom örökre ezt csinálni. Már csak másfél évem van a főiskolán, utána abba hagyom ezt az egész undorító dolgot.
Magam mögött hagyva a mellékhelyiséget, kiérek, és megtekintem az asztaloknál ülő személyeket, a tánctéren vonaglókat valami DJ alkotta zenére, illetve a pultnál rendelőket. Nem is kell döntenem hova megyek. Igyekszem úgy viselkedni, mint máskor. Végig simítok türkiz ruhámon, és magabiztosan ülök le az egyik bárszékre.
- A szokásosat, Olly - nyújtom fel a kezemet egy biztos mozdulattal, mire felém fordul. Kiszolgálja az éppen aktuális vevőt, s már adja is a szénvasmentes ásványvizemet. - Köszönöm.
- Mi újság, Norina? - tekint rám mosolyogva. Zöld szemei aranyosan csillognak, fekete haja kócosan hull a szemébe. Már az elején szimpatikus srácnak tűnt, és valójában sokszor kisegít, ha bajban vagyok.
- Belefáradtam ebbe - motyogom, ahogyan minden este.
- Ne már! Tarts ki, már nincs olyan sok hátra - győzköd, és megsimítja a kezemet. - Tudod, hogy segítenék, de nekem sincs sok - szabadkozik zavartan.
- Jaj, egyáltalán nem azért mondom - rázom a fejemet. - Csak nehéz kibírni. Nem gondoltam volna, hogy ennyi bajom lesz ezzel a francos iskolával.
- Sajnálom, Nina - hajol át a fekete pulton, majd a magához húz. Beszívom a nem sokkal idősebb srác bódítóan finom illatát, majd szorosan visszaölelem.
- Eredj dolgozni! Ha körülöttem legyeskedsz, sose szerzek ma pénzt - eresztem el, majd lökdösöm a már tolongó tömeghez, akik inni akarnak.
Olly összeborzolja kicsit a hajamat, mire mérgesen nézek rá. Sokszor gondoltam arra, hogy talán több is lehetne közöttünk, mint barátság, azonban az Ő szíve már másé. Egész pontosan annyira, hogy menyasszonya van. Őszintén sok boldogságot kívánok nekik, megérdemlik.
Elhessegetve a bánatos gondolatokat a kezembe veszem az üveget, a kék szívószálat az ajkamhoz emelem, hogy a kaparó torkomat enyhíthessem egy kis frissítővel. Az üveg hideg és párás a víz hőmérséklete miatt. Legkápráztatóbb mosolyomat öltöm fel, és megfordulok a társaság felé. Látszólagos unalmat tettetek, szeretném, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy kapható vagyok.
Pár percen belül Olly kocogtatja meg a vállamat, egy rózsaszín esernyős koktéllal a kezében. Szeme és szája is huncutul mosolyog.
 - Ő küldte  - mutat rá egy harmincas pasasra, aki egy lezser fekete pólót és farmert visel. Nem tűnik annyira józannak, de legalább nem is részeg.
 - Mit tudunk róla? - kérdezem a mögöttem pakolászó Olly-t, aki általában tudja, hogy kik fordulnak itt meg. - Azt hiszem valami befektető. Múlt héten is megfordult itt, akkor April-t vitte el. Szerintem könnyen megfűzöd, és bőkezű - tudatja velem, amit egy halk köszönömmel tudok csak lereagálni, hiszen az említett férfi más közeledik is hozzám.
- Szia, szépségem - simít végig az alkaromon. - Hogy hívnak?
Középkorú, enyhén hasas, szőkés hajú, kék szemű fickó, olcsó kölnivel és csapnivaló udvarlási tehetséggel. Ha hamar lerendezem vele, akkor még marad időm, és visszajöhetek.
- Nina - felelem. - Téged?
- Bruce. Szívesen beszélgetnék veled, nincs kedved feljönni hozzám? Itt lakom a közelben - ajánlja, miközben egy magabiztos mosoly fut végig az arcán.
- Persze - erőltetek magamra egy kis lelkesedést, majd leszállok a székről. - Hívsz taxit?
Tárcsázza a számot, miközben én jelzek Olly-nak, hogy már megyek is. Nem voltam túl sokat egyedül, de ahogyan ő szokta mondani, kapósabb vagyok, mint egy palack víz a maraton után.
- Mehetünk - simítja a kezét a derekamra, mire megindulok a magassarkúmon utána. Meg sem próbálkozom csevegni vele, elvégre nem randizunk, csak formaság, hogy egyáltalán a másik nevét tudjuk.
A kék ajtó kivágódik előttem, Bruce tartja, ameddig kimegyek. Szinte érzem a perzselő tekintetét rajtam, amint jól megnézi a fenekemet. Legszívesebben pofon vágnám, hogy hagyja abba! Nem egy darab hús vagyok annak ellenére, hogy ez az egyik munkám...
Felmegyünk a lépcsőn. Én összeszorított ajkakkal, ő pedig felhőtlen jó kedvvel. Hirtelen megérzem a kezét a fenekemen, de nem szólok semmit sem. Gyorsabban szedem a lábamat, hogy kiérjek.
Csípős hideg van kint, most már sajnálom, hogy a kabátot a táskámba űztem. Csak jönne már egy taxi! Nem sokáig kell várni rá, hamarosan lefékez előttünk, én pedig boldogan ülök be.
Bruce beszáll mellém, majd bemondja a lakása címét. Az út közben kezét a combomra simítja, onnan halad befelé. Keze elkalandozik, megrovó tekintetemmel kell kicsit fegyelmeznem.
- Hamarosan - suttogom kicsit elérzékenyülve a keze hatására.
 A taxisofőr gyorsan vezet, de ebben a helyzetben csendesen hálát is adok neki. Nem sokkal később meg is érkezünk egy kis lépcsőház elé. A kocsi leáll, Bruce egy kis borravalóval kifizeti. Az autó elhajt, az esti partnerem pedig előrántja a kulcsát a farzsebéből.
- Meg is van - jelenti ki szörnyen bölcsen, majd kinyitja az ajtót.
Ismét beenged maga előtt, és belemarkol a fenekembe. Öblös hangján nevet fel, kezdem úgy érezni, hogy többet ivott, mint először láttam rajta. Megnyomja a lift hívógombját, majd egyszerű mozdulattal megfog a csuklómnál fogva, és nekinyom a hideg fémajtónak.
Belecsókol a nyakamba, kezét a fenekemen nyugtatja. Halk nyögések hagyják el ajkaimat. Kezem levándorol a csípőjén, majd belemarkol az ágaskodó férfiasságába. Már kemény, akár a kő. Halk morgás kúszik ki belőle.
A lift szakít félbe minket, ami egy csilingeléssel adja a tudtunkra, hogy ideje lenne elhagyni a terepet. Bruce rekordsebességgel nyomja meg a gombot, és utána máris nyitott szájjal lecsap a számra. Az alkohol kesernyés íze keveredik a nyálával, amitől elfog az undor. Gyorsan kell legyűrnöm, hiszen nem akarok üres kézzel hazamenni ma. Visszacsókolom, beletúrok a hajába. Hosszú csókcsatát vívunk egészen a következő akadályig, ami a lakása ajtaja.
Kicsit elbíbelődik a zárral. Amint kinyílik, betol maga előtt, becsapja maga után a mahagóniból készült bútort, és nekem esik. Szája mohón tapad az enyémre, keze már régen olyan helyeken jár, amik rendesen az intim zónámba tartoznak. Bár az enyém is.
Egy percre sem szakítjuk meg a kontaktust, Bruce pedig a hálószobájába vezet. Ott egy hatalmas franciaágy terpeszkedik, ami még csak be sincs vetve. Nem éppen óvatosan ledönt a fehér lepedőre. Nehéz teste nekem feszül, majdnem kinyomja belőlem a szuszt.
A ruháktól hamar megszabadulunk, nem vesz sok időt igénybe, míg én ledobom magamról a kis fekete miniruhát. Bár az ő övével kicsit meggyűlik a bajom, képes vagyok kezelni a dolgot.
Merev hímvesszőjét szeretné belém csúsztatni, azonban egy határozott mozdulattal lököm el magamtól.
- Két dolog - közlöm a fölém tornyosuló férfival. - Az első a védekezés, a második a pénz - nyögöm zihálva.
Egy percig úgy néz rám, mintha hülyéskednék, és folytatni akarja, azonban sziklaszilárdan tartom magamat a kikötéseimhez.
- Ne hülyéskedj már, essünk neki - röhög fel, majd újra rátér a mellem markolászására.
- Nem viccelek - rázom le magamról a kezeit. Határozottan nézek már rá, kipiruló arcom most biztosan forr a méregtől.
- Oké - rázza meg a fejét hitetlenkedve, majd az eldobott nadrágja zsebéből elővesz egy óvszert. Gyorsan felhelyezi, majd visszapattan az ágyra. - Folytassuk - néz rajtam végig szenvedéllyel a szemében, ami már homályos a sok piától.
- Mindjárt - kúszok ki alóla, majd a levetett nadrág zsebében kezdek kotorászni. A pénztárcáját a kezembe véve kihúzok egy kicsit több fontot, mint illene, majd begyűröm a táskám egyik zsebébe.
- Mit csinálsz? - ráncolja össze a szemöldökét, mire csak szexin elmosolyodom.
- Elvettem, ami nekem jár. - Bruce lemondóan sóhajt, fel sem fogja, hogy most nyúltam le jó sok pénzzel.
- Gyere már ide - fog meg a kezemnél fogva, majd újra maga alá gyűr. Nem sokat tétovázik, ott folytatja, ahol abbahagyjuk.
És most, hogy nekem is megvan, ami kell, kicsit boldogabban állok a dolgokhoz. Szerencsére még mindig be tudom fizetni a lakbért, nem raknak az utcára. A jövőm egyelőre a kezemben van.

17 megjegyzés:

  1. Szia!:))

    Amint láttam, hogy van egy másik blogod megnyitottam és elolvastam a részt. Még nem találkoztam ilyen bloggal és nagyon felkeltetted az érdeklődésem. Már most imádom ezt a blogodat IS. Fantasztikus, ahogy fogalmazol és ahogy szemlélteted a lány életformáját. Én már most beleszerettem a sztoriba:)) Kérlek siess a következővel:))) <3

    Puszi, Vanessa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon örülök, hogy sikerült elnyernie a tetszésedet. Huh, ezt borzalmasan jó olvasni, köszönöm szépen! <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága Azy ♥!

    Elnézésed kérem, hogy csak ma írok, de tegnap nagyon fájt a fejem és fáradt is voltam :( De most itt vagyok, és hamarosan repülök át A legjobb ellenségre is kommentelni :D

    Imádom ♥! Már most, pedig csak ez az egy rész van még fent a blogon ;) Nem fogod elhinni, de én valami ilyesmi alapsztorit képzeltem el a blog kinézetéből ítélve :) Miután jól átgondoltam a cselekményt, elolvastam, hogy miről is fog majd szólni a blog...és a sejtésem teljes mértékben beigazolódott :D Tetszik Norina karaktere, szerintem szimpatikus csajszi :) Kíváncsi vagyok a folytatásra... Ó, de még mennyire, hogy kíváncsi vagyok ♥!

    Na, megyek A legjobb ellenségre ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Ezért sosem kell bocsánatot kérned, természetesen megértem. Főleg,hogy inkább hálás vagyok, hogy egyáltalán írsz. <3

      Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet, és azt is, hogy megerősíted bennem, hogy a blog kinézete illik a történethez. Bevallom, hogy ezzel is voltak félelmeim. Boldog vagyok, hogy Norinát szimpatikusnak találod, igyekszem szerethetővé varázsolni. Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál! <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  3. Drága Azy! ♥

    Nagyon egyedi ez a történeted is, szóval izgalommal várom a folytatást Érdekes az egész, magával ragadó és persze mindenki tud azonosulini Norinával, hisz kinek nincs gondja a pénzügyekkel :I Sajnálom, hogy ilyenekre kényszerül. :(

    Dodó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodó!

      Huh, örülök, hogy így látod, ez nekem nagyon sokat jelent. Igen, reméltem, hogy azért - bár nem annyira szokványos ez a helyzet - mindenki képes lesz azonosulni. Én is sajnálom őt.:(
      Rengeteg hála, azért mert írtál, igazán köszönöm! <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy!

    Meg kell hagyni nem szokványos történetbe kezdtél bele. Mikor elolvastam a prológus szerűséget kicsit meglepett, hogy pont Louis fog így viselkedni Norinával azonban egyből felkeltetted érdeklődésemet. Az első fejezet pedig elszomorított, hogy milyen nehéz dolga van Norinának és eszembe jutott az is, hogy milyen sok ember szorul arra, hogy ilyen "munkákkal" tartsák fent magukat.
    Várom a folytatást!

    Jordi♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Igen, tudom, de azért igyekszem majd élethűen ábrázolni. Természetesen ott egy kicsit nyersen fogalmaztam, de a lényege ugyanaz lesz. Érthetőbben is ki fogom fejteni, úgy már teljesen ki fog rajzolódni, hogy Louis mit gondol erről. Azért kicsit boldog vagyok, hogy elszomorított, hiszen céljaim között az is szerepel, hogy mindenki kicsit elgondolkozzon azon, hogy másoknak milyen világban kell élniük, nekünk pedig jobban meg kéne becsülnünk azt, amink van...
      Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál, sokat jelent! <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  5. Kedves Azy!
    Nagyon megfogott az első(nulladik) rész.Imádom a blogjaidat,tehetsèges vagy és gyönyörűen írsz! :') Siess a következővel,kíváncsi vagyok rá :)
    xx
    stern*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Stern*!

      Huh, igazán örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. Juj, tényleg így gondolod? Ez nekem nagyon sokat jelent, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Már itt is vagyok!!xD Szóval fel is iratkoztam!Mellesleg most iszonyatosan virul a fejem,hogy olvashatok tőled még egy ilyen fantasztikus történetet!!Máris belezúgtam :D
    Csak így tovább!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, nagyon szépen köszönöm, aaaanyira jól esik ezt olvasni! Hálás vagyok! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Szia Azy! :)
    Nagyon boldog vagyok, amiért egy újabb történetbe fogtál. Tetszik az alaptörténet, már most imádom. :D Várom a következőket, és biztos vagyok benne, hogy most sem fogok csalódni. ♥
    Puszillak, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:))

      Köszönöm szépen, boldog vagyok, amiért így gondolod. Én pedig benned nem csalódok sosem, amiért iszonyat hálás vagyok! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Szia!
    Szeretném elmondani, hogy gyönyörű leírásokat raktál bele és nagyon örülök, hogy belekezdtél egy új blogba. Nagyon sajnálom szegény lányt, de remélem elfogja érni a célját.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Igazán boldoggá tesz, hogy így gondolod. Köszönöm szépen, hogy írtál, sokat jelent! :) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Szia! Csak azt akarom írni, hogy épp nosztalgázom. Ez a történet volt amit kb 13 évesen olvastam. Azóta jó pár év eltelt. Tizenkilenc éves vagyok hamarosan 20 és durva belegondolni, mennyira imádtam Louis és Norina történetét. Na és a nagy 1D mániám.. Haha :D
    Na mindegy csak ennyit akartam írni, ha olvasod egyáltalán ezt.
    Remélem nem hagytad abba az írást! :)

    VálaszTörlés