09 - Zsákutca

Köszönök szépen mindent, az olvasókat, a kommenteket, díjakat! Fantasztikusak vagytok, imádlak Titeket! Nem lehetek eléggé hálás!


Beköszöntött az ősz, a kapucnis pulcsik is előkerültek a szekrényemből, ahogyan a cigi és az alkohol is. Szokásommá vált szabadidőmben egyedül lenni, és dalokat írni, ehhez pedig kellett egy kis ösztönzés. Az "Angyal az éjben" nem lett sláger, többek között azért, mert meg sem mutattam senkinek. Tökéletes helye van a fiókom alján, ahol senki nem látja. 
- Ez a sor itt nem jó - motyogom, amint átfutom újra a refrént. Erőteljes húzást mérek a papírra, ami kiszakad.  - Szuper - sóhajtom, és inkább összegyűrve a sarokba hajítom. 
Kint a hétköznapi Londoni időjáráshoz mérten ömlik az eső, hangos dörgésekkel utasítja be az embereket vissza a házukba. Velem sincsen máshogyan, a nappali lett a második hálószobám, nem sok hiányozik ahhoz, hogy lassan itt is aludjak. A tévé halkan megy, csak zajforrásként üzemeltetem, így nem érzem magamat egyedül. Egyszerű tréningben és sötétkék pólóban ücsörgök, körülöttem rendetlenség uralkodik. 
Kortyolok egyet a sörömből, és lesöpörve a felesleges papírhalmokat a párnáról, hanyatt fekszem. Úgy érzem minden energiámat elszívja a munka, ha nem koncertet adunk, akkor különböző újságoknak pózolunk. Kicsit kezdem unni. 
Hirtelen egy villám világosítja meg az eget, nem sokkal utána irdatlan nagy mennydörgés morajlik fel. Összerezzenek, majd a kíváncsi énemre hallgatva, mégiscsak felkelek, az ablakhoz sétálok. A cseppek hangosan kopognak az ablakon, olyan, mintha valaki ütemesen kopogna. Azonban hirtelen egy élesebb csapja meg a fülemet, kétségkívül az ajtótól jön. 
Odamegyek, mindössze kételyeim eloszlatása végett, és kinyitva a bejáratot, rájövök: nem tévedtem. Mindazonáltal hiába jelzett az ajtón a fekete dzsekis alak, úgy siet el, mintha az életét mentené. Vékony és hosszú lábait gumicsizmába tuszkolta, kezeit zsebre vágva rohan. Szőke hajának vizes tincse bukkan elő. Túlságosan is ismerős. 
Lepillantok a lábtörlőre, egy vaskos boríték hever, rajta a nevem: Louis. Lehet, hogy tévedek, és hiba, de úgy érzem Norina az. Ha viszont igen, nem szabad elengednem.
Szinte letépem a kulcsomat az akasztóról, a kapucnit a fejembe húzom, aztán felelőtlen módon, papucsban száguldok utána. Egy perc alatt átfagyok, a hajamba érkező víz folyamatosan folyik tovább az arcomra. A talpam hiába szokta meg a hideget, meg fogok fázni. Az utca teljesen kihalt, senki nem mászkál este hétkor, pláne nem viharban. A szél csak úgy süvít a fülem mellet, saját zihálásomat is alig hallom.
Nem tévesztem szem elől Norina alakját. Már egyszer hagytam elmenni, többet nem fogom. Ez csak még gyorsabb futásra ösztökél, azt veszem észre, hogy egyre messzebb kerülök a háztól. Kerítést kerítés után hagyok el, bejárati ajtók előtt suhanok, akár egy őrült. 
Nem tart sokáig a fogócska, legvégül a menekülő megállásra kényszerül, mikor teljesen kiér a szép házak közül, és egy elhagyatott vasútállomáson köt ki. Mindenhol graffitis szövegek virítanak, a síneket néhány helyen felszedték, a jegyárusító iroda üvege be van törve. A padok, ahol nyilván várakozni lehetett, lepukkantak, a falécek elkorhadtak. 
Lelassítok, diadalittasan jelentem ki:
- Zsákutca - kiáltom el magamat, olyan hangosan, hogy Nina biztosan hallja. Váratlanul fordul meg, és egy  újabb villám fénye segít nekem megbizonyosodnom arról: melléfogtam. - Lottie? - üvöltök hitetlenül.
Közelebb lépek, elkeseredett fintorba torzul az arcom.
- Sajnálom - közli túlordítva az állni nem akaró vihart.
Mérgesen ragadom karon, mégis finoman húzom magam után. Dühös vagyok rá, de azért a testvérem, nem fogom bántani. Lottie megadóan sóhajt, úgyis lebukott, nincs más választása. Szó nélkül tesszük meg ugyanazt utat, mint előbb, kicsit lassabban. A ház előtt felkapom a szétázott levelet, ami furcsán tele van valamivel. Nem érek rá vele foglalkozni, hideg van. Beengedem a húgom, aki jólesően lélegzik fel a meleg levegő kapcsán.
- Maradj itt, hozok pár cuccot - pillantok rá, mire bólint.
- Rendben.
Lerúgom a vizes papucsot, Charlotte is így tesz, dideregve öleli át saját magát, mintha ezzel jobban át tudna melegedni. Felrohanok a szobámba, egyenesen a szekrény elé megyek. Kiveszek két száraz törölközőt, melegítőnadrágot, pólót, kardigánt, zoknit. Visszamegyek a nappaliba, ahol Lottie a radiátor felett melegíti a kezét. 
- Tessék, öltözz át - nyújtom felé neki, mire halványan elmosolyodik. - Haragszom rád, hagyd abba! - húzom össze a szemeimet, mire elneveti magát. 
- Szeretlek, te szeretsz, nem veszekedtünk soha, ezután sem fogsz neheztelni rám, hidd el! - Lotte arcán kislányos vigyor jelenik meg, ami az egyik dolog, amit imádok ezen a világon. Viszont attól függetlenül, hogy igaza van-e, muszáj komolynak maradnom, különben oda a tisztelet. 
- Nyomás! - mutatok gondterhelten a földszinti fürdő felé. 
Lottie az ajkát beharapva veszi tudomásul, de mielőtt még kikerülve eltűnne, nyom egy cuppanós puszit az arcomra. 
- Javíthatatlan vagy - nyugtázom egy sóhajtás kíséretében.
- Akkor hasonlítunk - veregeti meg a vállam, és végre tényleg elmegy átöltözni.
Mivel két külön szobában vagyunk én is lecserélem a ruháimat. Aztán mikor Lottie kijön már csak a hajam vizes, de azt is nagyjából megtöröltem, legalább nem csöpög belőle semmi.
Igazán viccesen mutat rajta a szerelésem, főleg, mivel több számmal nagyobb, mint ő. Szőke tincsei nedvesen tapadnak az arcára, lóg rajta a nadrág, ha nem lehetne összekötni öv tájékon, leesne. Hatalmas kék szemei ártatlannak akarják bemutatni, de én már ismerem eléggé ahhoz, hogy ne dőljek be neki.
Letelepszik az egyik fotelba, török ülésbe vágja magát, csillogó tekintettel bámul rám.
- Elcseszted a tervet - közli egyszerűen, mintha nem ő lenne a bűnös. Erről beszélek, tökéletes játékos.
- Mégis milyen tervet? Lotte, beszélj egyenesen! - csattanok fel, mire csak nyugtatólag nyomja tenyerét a számhoz.
- Ha beszámolót akarsz, csitt! Ne óbégass, mint egy sakál... egyáltalán mikor lettél ennyire heves?! - vonja fel a szemöldökét csodálkozva.
- Gyerünk - hámozom le puha bőrű kezét.
- Előbb meg kéne nézned a borítékot - stíröli a tinta elmosódott vonalát.
- Nehéz lesz - nézegetem. Kinyitom, és kiderül miért volt olyan vastag. Jó nagy köteg pénz hever benne egy üzeneten kívül, amin hatalmas kék pacák éktelenkednek. Kezembe veszem a fontokat, magyarázatért harsogó szemekkel figyelem. Semmit okosat nem tudok kieszelni, ezért újra inkább a levelet  forgatom ujjaim között, mégis tanácstalan maradok. Ember legyen a talpán, aki képes kihámozni belőle bármit is.
- Francba - kapja ki a kezemből, vagyis csak akarja, mert az már megpuhult, így a fele nálam marad.
- Úgyis te írtad, mit számít? - ráncolom a homlokom, értetlenül méregetem a húgom.
- Jaj már, nem tőlem van - legyint idegesen, próbálja menteni a menthetőt, fújni kezdi a sorokat. 
- Akkor? - Láthatólag Lottie meg se hallja mit mondok, kétségbeesetten szenteli figyelmét a levélnek. - Hagyd már a fenébe a rohadt életbe és válaszolj! - csattanok fel, elszedem tőle a felét, ezzel kényszerítve, hogy rám nézzen. - Kitől van? - kérdezem újra, lassan és nyomatékosan.
- Norinától - dörzsöli meg a homlokát, előre tartva a lány esetleges felindultsága miatt.
- Várj, várj... - rázom meg a fejemet, igyekszem tisztán felfogni mit jelent, amit most hallottam. - Ő küldött? ... Te ismered? ... Találkoztál vele? - bombázom a kérdéseimmel.
- Igen - nyögi ki nehezen. - Azért jöttem én, mert téged mindenáron el akart kerülni.
- A pénzt is ő küldte, nem igaz? - számolgatom a húszasokat, döbbentem fedezem fel, hogy az összeg megegyezik azzal, amit én szántam neki az éjszaka után. Ezek szerint egyenlíti a számát, nem akar tartozni.
- De igaz - erősít meg.
- Még szerencse, hogy nem tudod mi ez pontosan - rázom meg a köteget, lesütött szemmel dőlök hátra a kényelmes kanapén.
- Ne örülj, mindent tudok - ráz fel a megkönnyebbülésemből, mire elképedten bámulok rá. - Mivel úgyis keresztbe húztad a számításaimat, jobb, ha tudsz mindent - rántja meg a vállát, amolyan "már nincs mit veszítenem" stílusban. Mély lélegzetet vesz, aztán belecsap: -  Még nyár elején Norina és én találkoztunk a Glossy Rose Hotelben, mikor véletlenül ott kerestelek. Nem volt túl jó állapotban, megkérdeztem tudok-e segíteni, erre durván visszautasított, mint kiderült, azt hitte a barátnőd vagyok - vigyorodik el, bár tudnám mi olyan vicces ezen. - Tisztáztam a dolgot, és lám, tök jó barátnők lettünk - bámul rám jelentőségteljesen. Olyasfajta pillantás ez, ami egyértelműen tudatja velem: bajban vagyok.
- Ez mit jelentsen? - nyelek egy nagyot.
- Azt, te barom, hogy tudom mit tettél vele - csóválja a fejét, mint aki nem hiszi el, hogyan lehetettem képes rá. - Eddig abban a hitben éltem, hogy tudsz bánni a nőkkel, de Lou... - meresztgeti a szemeit. - Lekurvázni, megütni?
- Nem kell megmondanod, mekkora féreg vagyok - állítom le gyorsan. Mivel nem válaszol, erőt veszek magamon, feltápászkodom. Oda-vissza kezdek sétálni, miközben hevesen magyarázok. - Nem akartam, csak túl sokat ittam, nem voltam eszemnél. Ne aggódj, utálom magamat, amiért megtettem, főleg, hogy nem gondoltam komolyan - állok meg, egyenesen Charlotte-ra nézek, aki nagyokat pislogva követ a tekintetével.
- Mit sem ér a sajnálatod, ha nem mondod meg neki - húzza el a száját.
Nem reagálok rá semmit, habár tisztában vagyok vele, mennyire igaza van. Honnan tudhatná? Az agyam kattog, a gondolatok kis híján megölik egymást odabent a nagy nyüzsgésben.
- Honnan volt pénze hirtelen? - halászok ki egyet a sok közül, kérdőn meredek rá. Lotte csak megrántja a vállát, mintha fogalma se lenne róla. - Ugyan kérlek! Elmondott mindent, kis híján "BFF"-ek lettetek, - rajzolok idézőjeleket a levegőbe - de nem mondta el mit csinált a nyáron, hagyjuk már! - legyintek idegesen.
- Nem - állítja váltig, és van képe még egy bizonytalan mosolyt is megereszteni.
- Mivel tudlak rávenni, hogy beszélj? - vonom fel a szemöldökömet.
- Nem fogom eladni a lelkem, bocsi - áll fel a fotelból, és a ruháihoz lép, amik a radiátoron száradnak.
- Rendben, akkor elviszem Fizzy-t, aki majd annyit ruhát vásárol magának, amennyit csak akar - tetézem a helyzetet. - Az ikrek pedig olyan sok gumicukrot kapnak, hogy be se fog férni a szobájukba.
Lottie sandán pillant rám, látom, hogy meginog.
- A kedvenc gyorsbüféd, a Forever21, és kérhetsz bármit!
- Ez nem ér, te zsarolsz! - háborodik fel.
- Ne viccelj, ez csak egy ajánlat - vigyorodok el. - Ha nem akarsz vele élni... - tárom szét a kezeimet tehetetlenül.
- Oké - adja meg magát gyorsan. - Remélem azért nem lesz dühös - motyogja elkeseredetten. Rám emeli a tekintetét, aztán kezével a ruháit kezdi piszkálni. Kinéz az ablakon, keserűen kezd bele: - Szóval, ott tartottam, hogy jóba lettünk. Később Norinának el kellett utaznia. Hazament, hiszen az anyja beteg lett, valami gond volt a tüdejével - folytatja, és látom az arcán, mennyire sajnálja a lányt.
- Ugye jobban van? - szorítom össze az ajkaimat, de már előre tudom a választ.
- Meghalt, Louis - suttogja halkan, felhagy pólója szegélyének birizgálásával, eltávolodik az ablaktól. A konyha felé indul, én pedig szótlanul követem.
Charlotte keresgélni kezd a szekrényben, míg megtalálja a teafiltereket. Elővesz egy epreset, nekiáll megfőzni. Felteszi a vizet forrni, csípőjét neki támasztja a pultnak, majd folytatja.
- Kiderült, hogy az édesanyjának eléggé kemény életbiztosítása volt, mondhatni nem kell szűkölködnie többet a pénz miatt, a főiskolát is képes lesz fizetni - fut át egy igencsak erőltetett mosoly az arcán.
- Baszki - nyögöm ki. - Ez durva.
- Norina erős, de azt hiszem... - vakarja meg a homlokát, tanácstalanul néz rám. - Búskomor lett - bukik ki belőle, a szemei könnyekkel telnek meg.
- Hogy érted? - kérdezem halkan, a legrosszabbtól tartva.
- Igyekszik úgy viselkedni, mintha minden oké lenne, beszél meg ilyesmi, csakhogy soha nem nevet - hadarja idegesen, zavarják a tények, és az, hogy nem tudja őket megváltoztatni.
- Te jó ég - suttogom, leülök egy bárszékre, ami a pult mögött helyezkedik el.
- Borzalmas végignézni, azt reméltem a levélből megtudok valamit - magyarázza, de mint tudjuk, az a bizonyos küldemény hasznavehetetlen.
- Kérd, hogy írja le újra, mintha nem meséltél volna semmit - ajánlom, akár egy utolsó esélyt.
- Nem leszek a postásotok - szemlél szúrósan.
- Találkozni akarok vele - vallom be neki, reménykedve. Talán tud segíteni a bajomon, és elintézi a találkozót.
- Nem hiszem, hogy kíváncsi rád - veszi le a teát a tűzhelyről. Kiemel kettő bögrét, és tölt. - Kettő kanál cukor, citromlé - teszi elém az elkészített italt.
- Köszönöm - mormolom hálásan. Beleiszok, de mivel túl forró, félreteszem. - Norina sose volt kíváncsi rám, eddig se érdekelt - állítom.
- Ne légy erre büszke - böki meg a mellkasomat, a kezébe veszi a piros bögréjét, ezt követően elfoglalja a mellettem lévő széket.
- Csak mondtam - védekezek azonnal. Oldalra sandítok. Meg sem lepődök, de Lottie is ugyanúgy oldalról pásztáz. Le se tagadhatnánk, hogy testvérek vagyunk. Fél kézzel magamhoz húzom, ő pedig reflexből ölel vissza ragaszkodóan, ahogyan mindig is tette. Nyomok egy puszit a fejére.
- Rendben, gondoskodom a bocsánatkérésedről - adja hírül hirtelen.
- Komolyan? - képedek el boldogan.
- Tudod, hogy imádom, ha megölelsz, és ezt piszkosul ki is használod - vágja hozzám kíméletlenül, habár nyilvánvalóan nem neheztel rám.
- Bármikor megteszem, hátsó szándék nélkül is - tisztázom vele komolyan.
- Jól van, értem - enged el, pimaszul vigyorogva. Beleiszik a teába. - Lou, ez az utolsó lehetőséged, kérlek ne rontsd el - figyelmeztet.
Bólintok egyet, tisztában vagyok vele mi a tétje a találkozásunknak. Tilos elrontanom.
- Ígérem, nem okozok csalódást.

53 megjegyzés:

  1. Úristen nagyon jó lett. Kár hogy csak egy rész olany nyugtalan vagyok hogy az már nem lehet igaz. És szegény Norina majdnem Dorina :D na de jó lett :))) és annyi hogy nagyon jól írsz. Meg hogy szegény Lou. Remélem meg bocsát neki Nina.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen nem kért ízét kódot hogy robot vagyok-e pedig azt terveztem hogy át írom, bocs a helyesírási hibákért xDD na.

      Törlés
    2. Szia!:)

      Iszonyatosan örülök, ha tényleg tetszett a rész, és sajnálom, hogy nyugtalan vagy, remélem a következő résznél már nem lesz ez. Boldoggá tesz, amiket írsz, köszönöm szépen! :) <3

      Puszi, Azy

      UI: Egyáltalán nem haragszom, szerintem alig van benne. Be is állítottam a szövegellenőrzőt (?) , így már nem kell emiatt aggódnod!:)

      Törlés
  2. Drága Azy!

    Meglepődtem, hogy Lottie volt a szőke lány és nem Nina, de valamilyen szinten ennek jobban örülök, mert Louis okosabb lett és tisztába van a dolgokkal. Sajnálom, hogy Lou így él és ilyen érzései és viselkedése van. Nem gondoltam volna sosem hogy unalmasnak fogja találni a munkáját. Remélem egyszer najd elénekli Ninának az "Angyal az éjben"-t. Biztos boldog lenne hogy Lou róla írt egy dalt. Nagyon szomorú lettem, hogy meghalt az anyukája és így tudott csak pénzhez jutni.
    Örülök, hogy Lottie segIt a bátyának és remélem tényleg nem fogja elszúrni a találkozót!
    Nagyon jó rész lett. Fantasztikus vagy és már kiváncsian várom a folytatást!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Először én is Norinát akartam, de végül valahogyan így alakult, örülök, ha ez a verzió jobban tetszik. Hát, annak a számnak természetesen még lesz szerepe a történetben, csak kicsit később. :)
      Köszönettel tartozom megint, hiszen csodálatos Olvasó vagy, minden részhez írsz, meg se bírom rendesen hálálni!:') <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Aszta!!
    Nagyon nagyon nagyon jóóó, zseniális!! *-*
    Louis, végre... Lottie-n nem kicsit lepődtem meg... vagyis hát azon, hogy ő volt. :DD
    Wááá... szóhoz se jutok :O
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, élvezet ezt olvasni, köszönöm. Hát, a szavaidból nem tudom pontosan kivenni, hogy ez most jó-e, de ha igen nagyon hálás vagyok, ha pedig nem, akkor sajnálom, reméltem, hogy elnyeri a tetszésedet! Iszonyatosan köszönöm, hogy ismét írtál, mindig boldogan olvasom, amit írsz! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Kedves Azy!
    Elképesztő lett! Imádtam ezt a részt! Olyan aranyosak voltak Lottie-ék... Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Réka!:)

      Boldoggá tesz, ha úgy van, ahogy mondod, és a testvéri viszonyuk is tetszett! :) Köszönöm szépen, hogy írtál!

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Drága Azy !

    Egyre jobb és jobb ! :) Kicsit én is meglepődtem , hogy Lottie vitte a levelet Louis-hoz. Remélem Lottie-nek sikerült észhez térítenie a testvérét ,és hogy abból nem lesznek "gondok" , hogy Louis unja már azt , hogy ilyen sok dolga van.
    Ezt eddig kb. mindig leírtam , de leírom ide is még egyszer (és lehet párszor még lefogom :D) : Remekül fogalmazol.

    Puszi: V.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vanessa!

      Juj, rengeteget jelent, ha így gondolod. Úgy tűnik mindenkinek szemet szúrt az a kis bekezdés, miszerint Louis képzeletbeli hócipője kezd tele lenni, de erre még rá fogok térni a későbbiekben is, magyarázatokkal szolgálva. :)
      Igen, tudom, és éppen ezért rettenetesen imádlak, hihetetlen aranyos vagy, köszönöm!:') <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azy ♥!

    Ha ironikus akarok lenne, a kedvencem az eső volt ebben a részben :) Annyira vágyom már arra, hogy kis hazánkat is elérje egy hosszú zuhé :DD Na, de ne is erről beszéljünk... :)
    Imádtam a részt, különösen azért, mert ez egy igazi, ízig-vérig testvér rész volt ♥ :) Valahogy sejtettem, hogy Lottie majd egyfajta kis postagalamb lesz Nina felől :) Most egy kicsit megesett Lou-n a szívem, de még mindig mérges vagyok rá, amiért kicseszett Nina-val :") Reménykedem abban, hogy Lottie-nak sikerül egy találkozót kicsikarnia Norina-ból és végre megbeszélhetik Louis-val a dolgokat :DD

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép éjszakát kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Igen, éppen ezért elevenítettem meg tudat alatt itt, meg a Legjobb ellenségben is, hiszen vágyom már arra, hogy jöjjön a lehűlés, nem túlzottan bírom ezt a meleget.
      Nagyon, de nagyon örülök, ha tetszett a rész, sokat jelent számomra! Köszönöm szépen, hogy rendíthetetlenül az Olvasóm vagy, nem is bírom elégszer megköszönni! <33
      Neked is további szép napot kívánok!

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. megint csak tökéletes! Imádom ahogy írsz. Egyszerűen fantasztikus:) Nagyon várom a folytatást, remélem Louis nem basz el mindent!! :D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:)

      Juj, nagyon felemelő érzés ezt olvasni! Én is remélem, de bevallom őszintén ismételten csak improvizálni fogok, fogalmam sincs hogyan fog zajlani a találkozó... Köszönöm, de tényleg, hogy írtál!:') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. sziia :D
    eddig még nem írtam neked, igazából le voltam maradva a részekkel, mert 'későn' találtam meg a blogodat. :)
    egyszerűen imádom a stílusod, a történetet, a fantáziád, minden rész annyira tökéletes lett :')
    nagyon aranyosan leírtad Louis és Lottie között ezt a testvéri viszonyt, és örülök, hogy (valószínűleg) Lottienak nagyobb szerepe lesz a történetben :)
    nagyon várom a kövit ^^
    xoxo, Kikiih

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Mindig boldogan látok új neveket, és Veled sem volt más a helyzet! Hűha, nem is tudom mit írjak, elmondhatatlanul sokat jelent, ha valóban így gondolod, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Azy!
    Elképesztő jó rész volt, vicces, és szomorkás pillanatokkal! :))Nagyon tetszett!!Meglepődtem, hogy nem Nina, hanem Lottie jött a levéllel!Klassz, hogy beleraktad Norina barátnőjeként:)) Remélem sokat fog még szerepelni, mert nagyon kedvesnek, aranyosnak, és jószívűnek tűnik.
    Ezt a részt is végig láttam magam előtt, nagyon tehetséges vagy!!
    Leírhatatlanul várom a kövit, kíváncsi vagyok, találkozik-e Louis és Nina! Sok sikert!<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Be kell valljam én is meglepődtem, egyáltalán nem terveztem a lány mostani megjelenését, de jól esik, ha te ezt örömmel fogadtad!
      Mindig annyira boldogan kezdek neki olvasni, hogy mit írtál, hiszen mindig kedves szavakkal illetsz, amiket meg sem érdemlek. KÖSZÖNÖM! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Drága Azym!

    Bocsánat, hogy ilyen késve írok, de az elmúlt napokban nem voltam gépközelbe, így az új részt is csak most olvastam.

    Nagyon jó lett. Tényleg. Máris imádom Lottie-t. A testvéres dolog pedig nagyon jól sikerült. Nem tudom, hogy neked van-e testvéred és, milyen a kapcsolatotok. De nekem van egy nővérem, akit imádok és le se tagadhatnánk, hogy testvérek vagyunk, nem csak külsőleg.. Tök egyforma dolgaink vannak és sokszor ezeket egyszerre csináljuk. Nagyon tetszett, hogy ezt beletetted. Mindig szeretem, ha valaki olyan dolgokat tesz a történetébe, amik teljesen természetesek, és ő mégis felhívja rájuk a figyelmet, mint például most te. :)
    Hamar vége lett a fejezetnek, lehet, hogy csak azért mert én olvastam régen, nem tudom.. :))
    Elképesztő vagy!
    (Megjegyzés: Nem tudom, hogy ki, hogy van vele, de nekem mindig fura, ha srác mondja azt, hogy: 'Köszi.' Nem tudom, hogy ez általános, vagy csak én ugrok az ilyen dolgokra, de azért gondoltam szólok.)
    Kíváncsian várom a következő részt!

    Puszi Vi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vim!

      Egyáltalán nem kell emiatt bocsánatot kérned, akkor írsz, mikor időd engedi, már így is hálás lehetek, hogy megteszed!
      Jaj, boldoggá tesz, ha tetszett ez a kicsit nyugalmasabb rész is, itt tényleg a testvéri viszonyuk kapott helyet, pedig nem is akartam ilyesmit! Örömmel olvasom, ha Te magatokra ismertél, nagyon jó testvérek lehetettek! Nekem is van egy nővérem, de mi ég és föld vagyunk, így nem igazán vannak ilyesfajta közös dolgaink... :)
      Köszönöm szépen, hogy felhívtad rá a figyelmemet, valószínű, hogy igazad van, már ki is javítottam!

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Drága Azy!

    Ez a rész baromi jò lett.Oda vagyok a leírásaidért és a cselkekményért amit ebben a részben olvashattam!
    Én is azt hittem hogy Norina lesz az a lány, de annak mégjobban örültem, hogy Loui huga az.
    Annyira szívmelengető volt látni milyen viszony van közöttük. Mindìg illyen báttyròl álmondoztam. Jò volt ezt olvasni.
    Hihetetlenül sajnálom ami Norina anyukájàval történt és hogy bùskomor lett. Nagyon meglepődtem,hogy visszafizette a pénzt.
    Ezekszerint valamit jelent neki a srác, hiszen eszében volt.
    Azon is meglepődtem, de jò értelemben hogy Norina és Lotti barátnők lettek.
    Alig várom, hogy találkozzon a lány Louival!!!!
    Remélem nem fogja eltolni!
    Nagyon szeretem ezt a történetet!!!
    Nagyon ügyes vagy!!

    Puszi, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bius!

      Jaaaj, annyira elérzékenyülök minden ilyen kommentnél, rettenetesen fontosak a vélemények, köszönöm, hogy te rengetegszer írsz! Nekem is minden álmom egy báty, Louis pont megfelelő lenne! Igen, Norinának azért van büszkesége, amint lehetősége adódott, kiegyenlítette a számlát. Én sem nagyon terveztem Charlotte és Nina barátságát, tök véletlenül alakult így! :)
      Én pedig Téged szeretlek nagyon, iszonyatosan kitartó vagy, folyamatosan írsz, hatalmas hálával tartozom! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága Azym!

    Nagyon érdekesre sikerült ez a fejezet, ötletesen oldottad meg. Én is azt hittem, hogy Norina az, aki bekopogott Louis-hoz, de amikor Lou utolérte őt, és Lottie volt, meglepődtem. Sajnálom Norina anyukáját, és Norinát is. Remélem, hogy Louis nem cseszi el megint, és végre valamilyen szinten rendeződik kettejük között a kapcsolat. Vicces volt, mikor Lou megvesztegette Lottie-t, azon jót nevettem. :D
    Várom a következőt! :))

    Puszillak, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Biusom!

      Az elején még én is azt hittem, hirtelen jött az egész, őszintén bízom, hogy azért tetszett! Én is nagyon remélem, de hát ez csak Louis-on és Norinán múlik. Öröm tölt el, ha sikerült megnevettetnem Téged, számomra ez sokat jelent! Köszönöm szépen, hogy ismét írtál, nagyon, nagyon, nagyon hálás vagyok! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Szervusz Drága Azy!

    Bocsánat, amiért csak most írok, de nemrég értem haza.
    Nagyon tetszett, örülök, hogy Louis ennyire bánja a tettét. Azért pedig plusz pont, hogy Lottie is felbukkant! Remélem ő lesz a kulcs Lou és Nina béküléséhez, és segít nekik.:)
    Megint sikerült megnevettetned, ezért is imádom annyira.<3

    Millió puszi, Tina x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia drága Tinám!

      Egyáltalán nem kell emiatt bocsánatot kérned, hálás lehetek, amiért egyáltalán megajándékozol a kommenteddel! Boldoggá tesz, ha tetszett a rész és Lottie feltűnése is. Jaj, tényleg sikerült? Ennek rettenetesen örülök, sokat jelent! Én pedig Téged imádlak, amiért ennyire kitartó, édes és kedves vagy!:') <3

      Millió puszi tőlem is, Azy

      Törlés
  14. Azy ez fantasztikus lett. Mintha benne lennék a sztoriban, mindig olyan érzésem van. imádom!!! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      El sem tudom mondani mennyire jó érzés ezt olvasni, rengeteget számít, hogy pont ezt írod, köszönöm, köszönöm! Azért is hálás vagyok, hogy ismét megörvendeztettél egy megjegyzéssel! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  15. Drága Azym!

    Bocsi, hogy csak most írok de nem voltam itthon. Nagyon tetszett mindkét rész, ami igencsak nagy fordulatott hozott a történetedben, sajnálom Norinát meg Lout is mivel jól elrontott mindent... Szomorú eddig, de várom a folytatást! Most sajnos csak ennyit tudok írni. :(

    Dodó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodó!

      Egyáltalán nem kell emiatt bocsánatot kérned, tényleg akkor írsz, mikor tudsz, már így is nagyon hálás vagyok! Köszönöm szépen, hogy ismét itt vagy! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  16. Imádom. A második kedvencem. Az első a legjobb ellenség.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, ennek kifejezetten örülök, köszönöm! :') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  17. Szia
    Nagyon tetszikez a rész is! Nagyon váro lm a következő részét! Siess kérlek nagyon kíváncsi vagyok már!
    Puszi Liza.
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jó érzést ezt olvasni, köszönöm, ahogyan azt is, hogy írtál! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  18. Imádtam :D remélem hamarosan Nina és Louis között rendeződik ez a "konfliktus" és hogy végre mindent megtudnak egymással beszélni :D persze még nem várom a happy endet mert remélem, h még nem mostanában lesz vége ennek a blognak :D nah de én be is fogtam :D a lényeg az h imádom a blogot is meg téged is :D <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Én pedig Téged imádlak, még ide is elkísérsz, nem lehetek eléggé hálás, hatalmas köszönet jár neked! Boldoggá tesz, hogy így gondolod, köszönöm! Én is remélem, de egyelőre fogalmam sincs milyen hosszú lesz! Tényleg nagyon édes vagy! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  19. Drága Azym!

    Úgy örülök, hogy elkerült Lottie! Eddig sehol nem olvastam volna, hogy felhozza az író Louis valamelyik testvérét, és fontos szereplővé teszi! Imádom! Remélem hamar tudod hozni a következő részt, mert addig tűkön ülve várom ám! :] és nem szeretném, ha sokáig szurkálnának azok a tűk... :] úgyhogy tényleg siess!

    Ölel, Cordelia Wonderwall

    Ui.: Kérhetem egy kicsit a segítségedet? Nemrég indítottam a blogom, és nem tudom, hogyan kell 'olyan menüpontokat' (?) csinálni, mint neked a főoldal, díjak, fejezetek... Előre is köszönök minden választ!
    cordeliawonderwall.blogspot.hu
    xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cordelia Wonderwall!

      Boldoggá tesz, ha elnyerte a tetszésedet, ez sokat jelent! Köszönöm szépen, amiért így gondolod! Sietek, ígérem! <3

      Puszi, Azy

      UI: Természetesen, segítek!
      Ha rámész a blogodra, akkor a bejegyzések és a megjegyzések között fogsz találni egy olyat, hogy oldalak. Ha ez megvan, már alapból látni fogod a főoldalt, hiszen az mindenkinek kint van. Legfölül van egy kis fül, ha arra kattintasz, választhatsz, hogy egy üres oldalt vagy internetcímet szeretnél létrehozni. Az üres oldalra menj rá, azt ott nyugodtan szerkeszd meg, utána már csak a megjelenítésnél kell állítani. Kedved szerint válaszd azt, hogy oldalt tűnjenek fel az oldalak-lapok (pont mint nálam), vagy fölül, pontosan ott, ahol neked az augusztus címke van.
      Egyébként a Tiedhez hasonló sablonhoz nem nagyon értek, lehet, hogy egyszerű-re kéne váltani, azt könnyebb kezelni!:)
      Ha valamit nem magyarázhat érthetően, vagy lenne még kérdésed, nyugodtan írj (azybloggerina@gmail.com)!:)

      UI 2.: Sajnálom, hogy a magyarázat hosszabb, mint a köszönetem! :(

      Törlés
    2. Drága Azy! Nagyon köszönöm a segítséget, és nekem ez a segítség ugyanolyan sokat jelent, mint a köszöneted! :]

      Ölel, Cordelia

      Ui: a blogomon vár valami :] http://cordeliawonderwall.blogspot.hu/2013/08/szabalyok-irj-magadrol-11-dolgot.html#comment-form

      Törlés
    3. Drága Cordelia!

      Boldoggá tesz, ha tudtam valami hasznos információval szolgálni! A díjat pedig nagyon, de nagyon köszönöm!:') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  20. Drága Azy!

    Volt egy kis időm, leültem és végig olvastam az összes részt.
    Frenetikus történet, nagyszerű írás. Nem csalódtam, sőt egyszerűen imádom ezt is.
    Annyira jól írsz, hogy szavakba sem tudom önteni, hogy mit érzek egy-egy rész elolvasása után. Mintha egy regényt olvasnék, szuper.

    Tetszik az alapsztori, hogy a lány prostituált. Ez egy kemény világ, olvastam hasonlóról egy könyvet. Az emberek elítélik az ilyen nőket, akik effajta szolgáltatásokat nyújtanak. Valamilyen szinten érthető is ez a nézet, viszont ezek a lányok, nők nem véletlenül választják ezt a megélhetési lehetőséget. Ahogyan Norina sem jó kedvében vágott ebbe bele. Nehéz egyedülálló fiatalként főiskolára járni, emellett pedig albérletet fenntartani és éldegélni. Személy szerint vannak fenntartásaim az ilyen munkával kapcsolatban, de jelen esetben a magam részéről nincs elítélés. Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe került.

    Nagyon tetszett, ahogyan felépítetted az eddigi történtet. Louis egy bunkó srác képét tükrözi, akinek megvan a saját baja és a feszültségét az alkohollal vezeti le, illetve mások sértegetésével. Furcsán indult ez a kapcsolat Norina és Louis között, de a kezdeti bunkóság, illetve a folyamatos, kisebb viták ellenére ott van a szikra, ami arra ad okot, hogy szurkoljak nekik.
    A "Jó éjt, Angyalkám" egy édes mondat Louis szájából, ami kedvessé teszi a néha abszolút ellenszenves személyét.

    Az alkohol úgy érzem egy fontos kulcsa a történetnek, hiszen szinte nincs olyan rész, ahol ne bukkanna elő. Ez sajnos jellemző a mai, 21. századi társadalomra is, hogy a problémákat a drog- és alkoholfogyasztással vezetik le az emberek. Sokaknál tabu, de jelen van. Louis élete sem egyszerű, mindig meg kell felelni másoknak, interjúkra kell járni, mosolyt és jó kedvet kell mutatni, még akkor is, ha semmi nem ad erre okot. Sokszor meg kell játszani magát az embernek, hogy tetszen másoknak ez a viselkedés. S bár ez egy kitalált történet, biztosan sok hasonlóság van a valódi életükben is. (És nem pont az alkoholfogyasztásra gondolok).

    Visszatérve a káros szenvedélyre, Louis személyét ez eltorzítja és kikel önmagából. Sajnálatraméltó volt, ahogyan szegény lánnyal viselkedett. Ott voltak egymásnak, amikor szükségük volt a másikra. Ez egy különleges kapcsolatot mutat be, még akkor is, ha éppen rosszban vannak.

    Louis nem érdemelne meg még egy esélyt, annyit bántotta már a kegyetlen szavaival, de én drukkolok nekik.

    Uhh, kicsit hosszúra sikeredett, ne haragudj, hogy ennyi "szövegelek". Ígérem, továbbra is számíthatsz rám, mint hűséges olvasód. Mert imádom ezt a sztorit is, és bár kicsit megkésve csatlakoztam, veled tartok a folytatásban!

    puszillak, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cami!

      Hűha, nehogy még bocsánatot kérj, amiért ennyire hosszút írtál. Ez rettenetesen boldoggá tesz, fogalmam sincs mit mondjak, hatalmas köszönettel tartozom, amiért még itt is támogatsz, fogalmam sincs mivel érdemeltelek ki! Örömmel töl el, hogy elnyerte a történet a tetszésedet, nehezen tudom kifejezni ezt mennyit jelent! Borzalmasan aranyos vagy, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <33

      Rengeteg puszi, Azy

      UI: Sajnálom a komment rövidségét, de komolyan borzalmasan hálás vagyok! <3

      Törlés
  21. Drága Azy!
    Remek fejezet lett, pont, mint a többi.:) Várom a következőt!:)
    Ölel,
    LTP

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága LTP!

      Köszönöm szépen, örülök, hogy így gondolod! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  22. Drága Azym!

    Mi olyat mondhatnék, amit eddig még nem? Csodás lett ez a rész is, akár csak a többi, egyszerűen imádtam! Imádom Louis szemszögét, egy fiú érzelmei és gondolatai mindig sejtelmesebbek, és te ezeket mind remekül eleveníted meg! Még mindig nem tudok betelni Lou karakterével, számomra egyszerűen zseniális, nem az a tipikus nyálherceg, egy erős, makacs, de mégis végtelenül férfias és szerethető Lou, akiből sosem elég! :)
    Izgatottan várom, hogyan alakul Norina sorsa, na és persze mikor botlanak újra egymásba. :)
    Tűkön ülve várom a folytatást!:))

    Sok-sok puszi, ölelés, Lily

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lily!

      Jaj, annyira boldoggá tesz mindig, mikor látom, hogy írtál! Rengeteget jelent, hogy így gondolod, ráadásul tényleg pont Te! Ez hatalmas megtiszteltetés számomra, nem is tudok mást mondani, minthogy köszönöm, irdatlanul hálás vagyok neked! :') <3333

      Még annál is több, Azy

      Törlés
  23. Nagyon jó lett ez a fejezet is ahogy az előzőek is:) Imádom*-* Alig várom a kövit:)
    Van egy kis meglepim a számodra:) http://lorenandjennalife.blogspot.hu/p/dijak.html a 5. díjnál van a blogod címe:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Ezt igazán nagyszerű érzés olvasni, köszönöm, amiért ezt leírtad! A díj miatt pedig rettenetesen hálás vagyok, nagyon aranyos vagy, hogy gondoltál rám! <333

      Puszi, Azy

      Törlés
  24. Szija új vagyok az olvasóid között de nagyon tetsziik a blogod!:)
    H-h nem volt ma kövi?:O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Akkor köszöntelek a blogon, sokat jelent, ha olvasol, és még tetszik is.:') Kicsit késve, de kint van a következő, sajnálom a csúszást. :(

      Puszi, Azy

      Törlés