11 - Rejtekhely a fák között

Sziasztok drága Olvasóim!

Íme, itt a következő rész, de ez az utolsó nap, mikor csütörtökön hozom. Előfordulhatnak helyesírási hibák, szóismétlések, ezeket kérlek most nézzétek el nekem, sietve írtam, sajnos elszámoltam az időt ( bocsánat Stella, pedig tudom, hogy megígértem...)
Ettől függetlenül köszönök szépen mindent, rettenetesen aranyosak vagytok, hogy még mindig írtok, nem lehetek elég hálás, Ti vagytok a legszuperebbek! :)

Sok puszi, Azy

Felsőjének tiszta illata, egyenletes és halk légzése, izmos mellkasa, szorító karjai, biztonságot nyújtó ölelése. Ezek a dolgok azok, amiket nehezen fogok kiverni a fejemből, nem mintha bármikor is akarnám. Aki részesült már a Louis karjai közötti mennyországban, pontosan tudja miről beszélek. Hiába feküdtem már le vele, az más volt. Sokkal inkább a szenvedély volt a motiváció. Most nem részeg, nincs lecsúszott állapotban, mégis mellettem van. Ez pedig többet jelent, mint bárki el tudná képzelni.
- Jól vagy? - suttogja egy idő után a fülembe, mire csak bizonytalanul bólintok. - Akkor gyere!
Még mindig halkan beszél, mintha csak egy hangos szó összetörne mindent egy szempillantást alatt. Hirtelen ujjait az enyémbe kulcsolja, amin jobban meglepődök, mint illene. Furcsa bizsergető érzés vesz rajtam erőt, mikor bőre hozzám ér, de nincs időm belegondolni vajon miért lehet, már nyitja is előttem az ajtót.
Beszállok, megvárom, míg Louis is elfoglalja a helyét, hogy utána újra megfogja a kezemet. Nem szólok egy szót sem, félek attól, hogy ellenkezésként venné ki magát, és elengedne.
Meg sem kérdezem, hova visz, úgysem mondaná el. Csendesen ülünk mindketten, a rádió sem szól. Kínos csak akkor lenne a némaság, ha észrevennénk, de így... Túlságosan a gondolatainkba temetkeztünk. 
Nem megyünk sokat, talán fél óra lehet az út, mikor Louis már teljesen kiérve Londonból kihajt az utolsó kis községből, és egyenesen a sárguló erdők felé tart. Szerencsére nem földúton megyünk, rendes beton van. Ám nem sokáig haladunk tovább a civilizált útvonalon, egy egyszerű balkanyar után eltűnünk a fák között.
Kibámulok az ablakon, csak próbálom felmérni a helyzetünket. Az ég borús, valószínűleg esni fog, bár a szél nem fúj.  Vékony avar lepi be a földet, le se lehetne tagadni az őszt. Ezen kívül már vagy tíz perce nem láttam autót, kihalt minden.
A rövid erdei utunknak hamar vége szakad, mikor az autó motorja leáll, ezzel együtt pedig a figyelmem is másra terelődik. Egészen pontosan az előttem tornyosuló erődítményhez hasonló... nem is tudom, birtokra?
A szemem helyettem is értetlenkedve kérdezi meg Louis-tól, hogy mégis hol vagyunk. A hatalmas beton fal miatt semmit nem észlelek, csupán a kapu enged némi belátást, hiszen a fém rácsok között tökéletesen kivehető a folytatódó útvonal.
- Valami második otthon féleség ez a hely - pásztáz bizonytalanul, nem tudja, miképpen fogok reagálni.
Aprót bólintok, semmi mással nem tudok szolgálni, le vagyok sokkolva.
- Megyek és kinyitom a kaput - közli, és kicsit tartva emeli a tekintetét a kezünkre. Tulajdonképpen én teljesen megfeledkeztem az egymásba kulcsolódó ujjainkról, de mikor rápillantok, rögtön vörös pír lepi el az arcomat. Görcsösen szorítom az övét, mégsem szól semmit, mintha nem bánná. Gyorsan elrántom.
- Sajnálom - ejtem inkább az ölembe.
Választ nem kapok, de halvány mosoly fut végig az arcán, egyáltalán nem neheztel rám. Kiszáll az autóból, egy kis géphez lép, amin a műanyag gombok segítségével beír egy számkombinációt. Ezt megismétli vagy négyszer, aztán a kapu halk zúgással, lassan kinyílik.
Elképedve figyelem, nem gondoltam volna, hogy ennyire nagyszabású helyre jöjjünk. Talán picit túlzás lenne ez a védelmi rendszer, de Louis-ról van szó, meg is kell tennie a megfelelő intézkedéseket.
Mikor újra elfoglalja helyét a kormány mögött minden fel nem tett kérdésemre is megadja a feleletet.
- Nem sokan tudnak arról, hogy London külvárosán kívül vettem egy házat. Igazándiból ez amolyan rejtekhely, ha már nem bírom a nyüzsgést - magyarázza halkan, úgy érzem, erősen kötődik a helyhez.
- Miért hoztál ide? - fordulok felé, arcát tanulmányozva próbálok rájönni.
Arcán borosta, kékes szemében kiismerhetetlenség játszik, haja összekuszálva áll, egyszerű farmer-kabát öltözéke egy normális srácra utal. Erre viszont tökéletesen rácáfol az szemem elé táruló látvány.
A hatalmas kőháznak két tornya van, azok lábánál nyílik a magas bejárat. Közepes méretű ablakok tűnnek fel mindenhol, ízléses függönyök takarják el a bent rejtőzködő szobákat. A falon futórózsa van, hiába nincsen ebben az időszakban virága, még így is varázslatos. A legjobban talán mégsem maga a jókora ház tetszik, hanem a kert. Itt is sárga és barna levelek borítják a talajt, a fák megmaradt lombja között a nap gyengén süt át, már egyáltalán nincs ereje. A szél csendes, nyugodt a környezet, és leginkább árnyékos. A kőfalak messzire eltűntek a tölgyek mögött, az erdő tényleg körülöleli és elrejti ezt a helyet.
Nem érdekel már Louis reakciója, kipattanok a kocsiból, gyönyörködő sóhaj szökik ki belőlem, ámulva fordulok körbe.
- Csodálatos - jelentem ki, még mindig képtelen vagyok felfogni mennyire fantasztikus egy birtok ez. Pontosan olyan, ahova el lehet tűnni, ahol biztonságban érzi magát az ember.
- Örülök, hogy tetszik - ránt vissza a valóságba a közelből Louis hangja. Ezek szerint ő is kikászálódott már a kocsiból. Felé fordulok, csak bámulok a szemeibe, és hirtelen bűntudatom lesz. Nem kellene örülnöm. Nem kellene jól éreznem magamat. Nem kellene segítenie. Nem kellene megbocsátanom neki. És leginkább nem kéne önfeledten boldognak lennem, mikor anyu pár hónapja vesztette életét.
- Vigyél haza - szökik ki belőlem, mégis határozottságot erőltetek arcomra. Megkeményítem vonásaimat, ahogyan mindig is tettem, mikor attól félek, hogy belém látnak.
Louis lefagy, túlságosan megdöbbenti hirtelen hangulatváltozásom. Nem tudja, mit kéne erre cselekednie, de látom rajta, hogy dühös is. Dühös, amiért nem úgy lett, ahogyan eltervezte ezt az egészet.
- Most mi a gond? - tárja szét végül tanácstalanul a kezeit, értetlenül vizsgálgat.
- Semmi, csak nem akarok itt lenni - hadarom idegesen, már nyitnám az autó ajtaját, de Louis beelőz, kettő pittyegés jelzi, hogy bezárta. Bamba tekintetemet ráemelem, bedugom a zsebeimbe a kezeimet, mozdulatlan arccal bámulok rá.
- Az előbb még azt mondtad csodálatos, most meg nem akarsz itt lenni? - összegzi az előbb történteket, hiába próbál kedvesen viselkedni, érzem, hogy nem sokáig bírja már kontrollálni magát. Provokálás nélkül is képes vagyok elérni a másik énjét. Még pár perc és üvölteni fog, teljesen megfeledkezve arról, mi történt már emiatt.
- Engedj el! - mondom monoton hangon, nyugodtan ácsorgok.
És... mégsem. Tévedtem vele kapcsolatban, elég csak újra a szemébe néznem. Elpárolgott minden mérge, valamiért teljesen visszafogja magát, óvatosan beszél hozzám.
- Csak mond el mi az oka a hangulatváltozásodnak - rántja meg kicsit a vállát.
- Nem kell magyarázkodnom, tudtommal te is elégszer viselkedtél kiszámíthatatlanul - vágom oda neki, bár tudom, hogy megbánta, a tüske attól még ott van.
- Oké, jogos - sóhajt, fáradtan mustrál. Egy darabig csendesen rugdalja a kocsi kerekét, aztán újra megszólal. - Kössünk megállapodást, oké? - emeli fel a fejét, kitartóan méregetve. Mielőtt tiltakozhatnék, folytatja. - Te csak hallgatni fogsz, én beszélek. Nem foglak jobb kedvre deríteni, nem fogom azzal tömni a fejed, hogy majd elmúlik, és jobb lesz.
Először nem igazán értem miről beszél, de utána világossá válik. Anya miatt mondja ezt. Ezek szerint nem akarja elfeledtetni velem? Akkor mégis hogyan akarna enyhíteni a fájdalmamon?
- Nem értelek - nyögöm összezavarodottan.
- Annyi a dolgod, hogy végighallgatsz. Elmondom először is miért viselkedtem annyira furcsán, miért voltak hangulatingadozásaim. Utána mesélek egy kicsit másról, rendben? - szegezi rám a tekintetét, ami furcsán érint. Nem igazán hagy más választást, egy bólintáson kívül nem sokra futja tőlem.
- Gyere - nyújtja a kezét, és hiába érzek hatalmas késztetést, hogy megfogjam, és erőt merítsek belőle, nem teszem. Nem fogok tőle bátorságot nyerni, egyedül is menni fog.
Zavartan babrálok a zsebemben, egyértelművé teszem: a válaszom nem.
- Látom újra a régi vagy - ereszt meg egy vigyort, mintha örömmel töltené el a makacsságom. Leereszti a kezét, helyette a kulcscsomóját halássza elő. Rajta van többek között a londoni házáé is, valószínűleg minden fontos helyét egy akasztóra zsúfolta.
A bejárat felé indul. Nem követem rögtön, megvárom míg elbíbelődik a zárakkal, addig én még egy utolsó pillantást vetek a kertre. Észreveszek pár kitaposott ösvényt, elmélázva gondolkozom, vajon hová vezethetnek. Tóhoz? Kerti viskóhoz? Padokhoz? Hintaágyhoz? Nos, bármi is legyen, kíváncsi vagyok.
- Jössz? - ránt vissza a hangja, mire összerezzenek. Szó nélkül érem be és kerülöm ki, majd bizonytalanul belépek.
Az első dolog, amit felfedezek az a nappali, vagyis inkább, hogy majdnem hatalmasabb, mint a szüleim háza. A közepén elegáns kanapé, fotelek, mindegyik egyszerű fekete szövethuzattal van befedve. A faparkettás padlón vastag szőnyegek, minta nélkül. A hófehér falakon festmények lettek kiszögelve, többnyire tájképek. A négy oldal egyikét a kandalló foglalja el, mellette a farakás, ha be kéne gyújtani. Alacsony könyvespolcok kaptak még helyet, rajtuk vaskos, régies olvasmányok.
A nappali egyik oldalából nyílik egy szárnyas ajtó, Louis a kérésem nélkül is odamegy, kinyitja. Következik dolgozószoba, bár nem úgy tűnik, hogy bárki is használná. Szerintem csak jól fest egy tölgyfa íróasztal a közepén, főleg mikor a kintről beérkező napfény rásüt. Ezen kívül mindenhol teleszkópok, távcsövek, térképek - többek között a Naprendszeré, földgömbök és egy feljegyzésekkel teli notesz.
Inkább nem firtatom a dolgot, csendesen veszem tudomásul a látottakat. A szemem tovább siklik, egyenesen a méretes szoba egyik sarkából levezető lépcsőre. Ezek szerint két emelet van.
Az ujjam egy intésével adom Louis tudtára, hogy engedélyt kérek a felmenetelre, de csak megrázza a fejét.
- Majd ha végighallgattál - jelenti ki csendesen.
- Akkor kezd el - vágom rá nem túl kedvesen, igazából nem értem miért tiltotta meg.
- Ha nem baj, előbb inkább befűtök, nem akarok megfázni a hidegben - húzza kicsit összébb magán a kabátját, átmegy a nappaliba.
Kedvetlenül követem, idegesen ácsorgok a kandalló előtt, miközben türelmesen próbálom végig nézni, ahogyan tüzet gyújt. Mivel nem megy túl hamar, leguggolok mellé, én is segítek. Lassan, de végül sikerül, a felkapó lángokban pedig mindketten akaratlanul merengünk el. Csak figyelem, ahogyan a papír és a fa a tűz martalékává válik, nem koncentrálok, csak bambulok.
Azután oldalra fordítom a fejemet, látom, hogy Louis pontosan azt csinálta mint én. Ekkor ő is rám néz. Mindketten csak bámuljuk a másikat, rajtam pedig végig fut a hideg. A karom libabőrös lesz, amit észrevesz, elnéző mosolyt varázsol fel arcára.
- Ülj addig, hozok pár pokrócot - áll fel, megszakítva mindent. Engedelmesen követem az utasításait, óvatosan ledobom a cipőmet, és összehúzom magamat a kanapé egyik sarkában. Eddig hibába nem vettem észre; fázok.
Hamarosan megjelenik Louis két vastag pléddel. Az egyiket a lábamra teszi, aztán ugyanúgy kényelmesen elhelyezkedik. Széthajtogatjuk a pokrócot, elterítjük magunkon, hogy minden testrészünket szinte befedje. Ezt befejezve hosszú ideig csak kémlelem az arcát, megkönnyebbülök mikor végre változás történik.
- A hangulatváltozásaim... - kezdi, de nem folytatja. Egyszerűen képtelen kimondani mit miért tett. Megértem, én is nehezen tudnám. - Ahj, fogalmam sincs - sóhajtja, idegesen túr bele tincseibe. - Figyelj, tudom, hogy nem érdemlek bocsánatot semmiért, amit tettem.
- Nem is - szalad ki a számon, mégis kicsit bánom, amint megrándul az arca kijelentésem hallatán.
- Én csak... - szegezi a tekintetét a takaró szélére. - Nem tudom, hogyan viselkedjek veled - jelenti ki, tehetetlenül vonja meg a vállát.
- Ezért megütöttél - nyögöm nehezen, hiába nem vagyok rá már mérges, és sokkal inkább csalódott, egyszerűen nem tudom túltenni magamat a tényen.
Azt várom, hogy mentegetőzzön, védje magát, előjöjjön a "részeg voltam, nem tudtam mit csinálok" dumával. De nem teszi. Csak mered előre, valamelyik festmény irányába, én pedig nem értem miért. Nem ezt kéne csinálnia, mi ütött belé?
- Louis? - kérdezem halkan, igazából megijeszt a dermedtsége. Úgy tűnik, mintha egy gondolat belülről szép lassan már elkezdte volna emészteni, most pedig teljesen maga alá gyűrné. És ha ezt én okoztam... - Louis?
Kétségbeesett hangom megremeg és elcsuklik. Fáj így látnom. Ezt követően hála az égnek megmozdul, fejét lehajtja, halkan suttogja, szavaiból könnyen levehető, hogy dühös:
- És emiatt gyűlölöm magamat. 

71 megjegyzés:

  1. Drága Azym!

    Fantasztikus. Nem is... erre újfent nincs szó!
    Annyira részletes, kidolgozott, szinte az egész történést magam előtt láttam. Kíváncsi vagyok a folytatásra, és Nina reakciójára!:) <3

    Puszi, Tina x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tinám!

      Szerintem Te meg csodálatos vagy, még mindig iszonyatosan köszönöm, amiért ennyi idő után is itt támogatsz, köszönöm, köszönöm! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága Azyka! (éntudlakbecéznihihihi:)
    Nagyon szomorú vagyok mert tőlem mindig csak egy kis fonnyat kommentet kapsz mások meg annyi mindent írnak. Én nem szeretném ha nem tudnád imádom a történeteidet... meg minden ilyesmi csak mindig olyan későn rakod ki hogy mindig majd elalszom :/ de minden egyes rész nagyon tetszik és meg tudnám ölni magam hogy tovább olvashassam... és ez igaz is. De én csak egy senki vagyok aki kommentel neked egy egy.... nem tudom. Olyan senkinek érzem magam mert te meg írod nekünk ezt ezt... ezt a fejezetet vsgy részt nem is tudom és igen... nem adhatok cserébe neked semmit :( pedig olyan szívesen csalnék mosolyt az arcodra vagy boldoggá szeretnélek tenni mert minden egyes alkalommal te is ezt csinálod. És én csak annyit írok hogy kövit hozz! Vagy már nem is emlékszem de de.. de te ezt nem érdemled meg! Te sokkal többet kéne kapnod tőlem és én ezt nem tudom meg hálálni :(((. Bocsi ha nem szeretnél valami ilyesmiféle kommentet olvasni (detelegalábbkapszkommentetésénörülökneki) de egyszerűen nem tudom kifejteni magam. Sajnálom :/ nem tudom mi van velem.... én egyszerűen tényleg nem tudom.... egy az hogy IMÁDOM! a másik az hogy hogy. .. EZT MÉG NEM TUDOM! Hülye vagyok kit áltatok... most is csak tele írom baromságokkal bocsi :( és bocsi ha valamit helytelenül írok vagy ilyesmi....
    Sajnálja Dodge ://

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, édes Dodge!

      Jaj, mit tudnék én kezdeni Veled? Hát nem érted, hogy bármennyit is írsz, nekem elég? Minden egyes szóért hálás vagyok, amit eddig itt hagytál nekem! Komolyan ne mondj olyat, hogy egy senki vagy, mert fogalmam sincs mit csinálok... Soha, SOHA ne gondolj ilyet, mert egyáltalán nem igaz, ráadásul teljesen tévhitben élsz, ha azt hiszed többet kéne adnod! Már attól is mosolyognom kell, ha meglátom a neved, és MINDEN kommented boldoggá tett, mert vetted a fáradságot, és írtál!
      Megjegyezném ettől függetlenül, hogy elsírtam magamat, mikor olvastam, el sem tudod képzeni mit éreztem - leszámítva persze azt, hogy mérges vagyok Rád a hülye gondolatid miatt ( lásd: senki vagy - NEM!)
      Elmondani is képtelen vagyok mit okoztál nekem, rettenetesen hálás vagyok, nagyon, de nagyon imádlak, köszönöm! <333333333333333

      Millió puszi, Azy

      UI: Igen, tudom, de valahogyan mindig későre csúszik a rész, sajnálom...:(

      UI2.: Tudod mi a legrosszabb? Hogy én is már lefordulok ilyenkor a székemről, haha!:)

      UI3.: Boldoggá tettél, mosolyt csaltál az arcomra, és még ennél is több köszönöm! <3

      Törlés
  3. Szia Azy :) Ma találtam meg a blogodat, azonnal ahogy belekezdtem nem tudtam megállni :D Egyszerűen neked nagyon nagy tehetséged van az íráshoz. Ahogy körülírod a dolgokat...Nagyon jó maga a történet is, ahogyan leírod :) Nem viccelek... ez a legjobb blog, amit valaha is olvastam (NEM KAMU) :D EGYSZERŰEN IMÁDOOOOM !!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Berni!:)

      Húha, mindig örömmel veszem, ha valaki új, először is köszönöm, amiért vetted a fáradságot, hogy elolvastad, sokat jelent! Jaj, ne mondj ilyet! Ettől függetlenül rettenetesen köszönöm! Illetve határtalanul boldog leszek, ha tényleg igaz, amiket leírtál, hálás vagyok mindenért! <333

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy ♥!

    Nem udvariasságból mondom, de én egyetlen egy helyesírási hibát vagy elgépelt szót se láttam :) Efelől megnyugodhatsz ;)

    Imádtam a részt, egyszerűen fantasztikus lett ♥ :) Teljesen megértettem Norina hangulatingadozásait, ahogy Tommo-ét is :3 Egyet kell értenem Tinával, én is magam előtt láttam minden egyes, kidolgozott jelenetet :) Elképzeltem a házat, a kandallós részt, mindent :D Louis most olyan nyugodt és szeretni való volt, tetszett :D A rész vége számomra meglepő és döbbenetes volt :) Kíváncsi vagyok, Tommo mit mesél még el :D

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét és pihenésben gazdag, maradék szünidőt kívánok ♥!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez még lemaradt:

      Love Ya So Much,
      Mace

      Törlés
    2. Drága Macy!

      Jaj, mindig viszonozni akarom a szívedeit, de hiába próbáltam az elvileg helyes kombinációt, nem sikerül összehozni. Na, azért remélem majd a nyomi-szíveim is annyira feldobnak, mint a Tieid engem! <3
      Ha igaz, amit leírtál, én vagyok a legszerencsésebb bloggerina a földkerekségen, fogalmam sincs mint kéne mondanom! Igen, muszáj volt annak lennie, még egy hiba, és pápá Nina. :D
      Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Rettenetesen sokat jelent, hogy mindig írsz, iszonyat kitartó vagy, én pedig hálás! <333333
      Neked is további szép estét, és sok sok pihenést, ameddig el nem kezdődik az a fránya iskola! :) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Nem írok sokat drága Azy! Csak annyit, hogy nagy tetszett! Várom a kövit.
    Xoxoxo Me:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon örülök, ha tényleg így volt, köszönöm, amiért leírtad! :) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Istenem annyira jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó:$ :D Kérlek Siess a kövivel!:$ xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, annyira jó érzés ezt olvasni, köszönöm!:')

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Szia Azy! <3
    Ez a resz.. Egyszeruen fantasztikus lett! Nem tudom hogy csinalod,de be avathatnal.. Hogy kepes valaki ilyen jol fogalmazni..? Nincsen szo ismetles, nem talaltam ekezet,illetve mas hibat.. Es ez olyan jo! Annyira szerettem olvasni,mert.. Osszeszedett,es latszik rajta,hogy nem 15 perc alatt dobtad ossze.. 3 szoval: Imadom,imadom,imadom! Nagyon kivancsi vagyok,hogy mi lesz ebbol a beszelgetesbol! Remelem,hogy Nina szive egy kicsit meglagyul..! :) Nagyon varom,hogy vegre belepjenek abba a kepzeletbeli 'szerelem buborekba'! :) Batran kimerem jelenteni,hogy eddig ez a kedvenc reszem! <333
    Rengeteg puszi,es oleles: Lizi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lizi!

      Szerintem pedig Te vagy a fantasztikus, tényleg annyira kedves és aranyos vagy, nem tudom mivel érdemeltem ki, hogy most itt légy. Rengeteget jelent, hogy így gondolod, nem is jutok szóhoz! Én pedig Téged imádlak, nem lehet elég hálás, hogy még mindig támogatsz, csodálatos vagy! <3

      Rengeteg puszi és ölelés Neked is, Azy

      Törlés
  8. Drága Azym!

    Elképesztő vagy! Imádtam ezt a részt! Nem találtam benne egy hibát se, talán egy szóismétlést, annak ellenére, hogy siettél.
    Eszméletlen volt! Úgy értem.. Úristen! Nagyon tetszett. Ez.. ez tökéletes volt, nem tudok mást mondnai. Egyszerűen magával ragadott! Teljesen olyan volt, mintha egy könyvet olvasnék (nekem más érzés könyvet olvasni, mint blogot, más a hangulata.)
    Imádtam ezt a részt. Remélem nem sokára érkezik a következő rész. :3 Ezt most nagyon jól eltaláltad. Csak így tovább! Tényleg. Nekem az eddig részek közül ez az egyik, amelyiket a legjobban megszerettem.
    Nagyon sokat jelentenek nekem az írásaid. Remélem, mindig lesz lehetőségem olvasni őket. Nagyon sokat segítenek, ha fogalmazhatok így. :') Köszönöm!

    Izgatottan várom a következő részt. Hozd, amint tudod, légyszíves!

    Ezer és egy csók, Vi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vim!

      Hűha, tényleg rengeteget jelent, hogy ezt mondod. El se tudom képzelni, hogy ez valóban igaz, köszönöm, köszönöm, köszönöm! A könyves dolgot pedig akkor bóknak veszem, gondolom jó, ha olyan. Borzalmasan hálás vagyok, amiért folyamatosan írsz, mert mindig örömmel olvasom! Nem tudom miért jelentenek sokat, de boldog vagyok, ha örömöt tudtam okozni! Én köszönöm amiért olvasol! :)) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Drága Azy.
    Szuper lett ez a rész egyszerűen imádom! Mintha épp egy könyvet olvastam volna nagyon jó lett! Vártam a csütörtököt hogy végre olvashassam és most itt van... Ezért most a jövő hétvégét is nagyon várom csak hogy végre olvashassam!!! Kíváncsian várom mi fog kisülni ebből.....
    Puszi Liza...<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Liza!

      Jaj, el se tudod képzeni milyen jó érzés tölt el, mikor ezt olvasom, köszönöm! Őszintén szólva fogalmam sincs mi lesz a következő részben, de nagyon remélem, hogy tetszeni fog! Hálás vagyok, amiért folyamatosan írsz, nagyon édes vagy! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Drága Azy.
    Egyszerűen nem tudom betelni az írásoddal. Annyira fantasztikus vagy. Imádtam a részt. Várom a következőt. :D
    Puszii Patrícia <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Patrícia!

      Nagyon, ismétlem nagyon köszönöm, amiért ezt írod, rengeteg erőt ad! <3 Egyébként nem tudom, hogy ma ünnepled-e, de ha igen, akkor boldog névnapot kívánok!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Drága Azy!
    Ezt 'sietve írtad'??? :O Hiszen ez is ugyan olyan tökéletes lett mint a többi :)
    <3 Annyira aranyos lett ez az egész fejezet hogy szinte egész végig csak mosolyogtam :DD

    UI: Még mindig nagyon ügyes és tehetséges vagy :)) <333

    Puszii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Missszisza!

      Igen, tényleg nagyon siettem, de annyira örülök, ha neked így is tetszett. Rettenetesen sokat jelent, hogy ha meg tudtalak mosolyogtatni, boldoggá tesz! Köszönöm, amiért írtál, pláne, hogy ilyen kedves-túlzó dolgokat! :') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága Azy!

    Én is fel vagyok háborodva. EZT sietve írtad?? :D Komolyan... :D Nem hiszlek el. :D Olyan csodálatos, ahogy a többi is, nem értem, miért kifogásolod a minőségét. :D
    És semmi baj, tényleg. :)) Megértem. C: De olyan jó lett! Olyan elgondolkodtató, merengős hangulata van, és aranyos. Én is csak azért nem mosolyogtam végig (csak magamban :3), mert 15 perce keltem fel. :')
    Jaj, nagyon siess! *-*
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Stella!

      Jaj, komolyan eléggé siettem. Viszont, hogy Te nem gondolod összecsapottnak, nagyon jól esik, köszönöm! Tényleg sajnálom, amiért megint este álltam csak neki, egyszerűen nem volt időm... Hatalmas öröm tölt el, amiért ezeket mindig leírod nekem, sok erőt ad! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Szia Azy!
    A kezdetektől olvasom a blogodat. Nagyon tetszik! Nem sablon történettel álltál elő, és ez fantasztikus! :) Gratula!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Hűha, hálás vagyok, amiért még mindig kitartasz mellettem, illetve tetszik is! Köszönöm szépen! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  14. Drága Azy!
    ismét egy fantasztikus rész lett, annyira jól leírtad Louis házát, hogy szinte ott ültem mellettük a kandallónál. Imádom a stílusod és én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy Louis miket fog még mesélni.
    egyébként én örülnék, ha sietve fele ilyen szinten tudnék írni, mint te. ;dd
    xoxo, Kikiih

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kikiih!

      Jaj, borzalmasan jó érzés, ezt olvasni, szerintem fogalmad sincs mit okozol a szavaiddal... Nagyon boldog vagyok, amiért ezt gondolod, tényleg csak hálás lehetek! <3

      Puszi, Azy

      UI: Lefogadom, hogy jobban is tudsz!

      Törlés
  15. Édes Azy!

    Elgondolkodtató fejezet lett, végig olyan furcsa érzés kerített hatalmába. Olyan eltűnődő, ábrándos hangulat telepedett rá erre a részre.

    Louis kifejezetten szimpatikus volt most. Maga mögött hagyta a bunkó, erőszakos, indulatos, meggondolatlan stílusát, és a lányt helyezte előtérbe.
    A hely ahová vitte Norinát, elbűvölő szépségű lehet. Elképzeltem a házat, a kertet, illetve a belső helyiséget, olykor én is szívesen elbújnék egy ilyen rejtekhelyre. Varázslatos!

    Louis valószínűleg nem az érzelmek és a nagy beszélgetések embere, talán ezért is olyan nehéz belekezdeni a tettei miértjének elmesélésébe. Sőt még rátesz az is, hogy Norina fontos személy lett számára és a viselkedésével megbántotta őt. Remélem azért összeszedi magát és elmondja, amit szeretne.

    Bámulatos fejezet lett, fantasztikus vagy! Azt gondolom nincs okod mentegetőzni, hogy sietve írtad, hiszen semmi sem látszik a sietségből, nagyon jó lett!

    Várom a folytatást!

    puszi, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes Cami!

      Igen, én is éreztem, hogy valamilyen szinten más ez, mint az eddigiek, de remélem azért tetszett, és nem volt idegen. Úgy gondoltam, Louis-nak most már ideje összeszednie magát, különben egy Nina-féle lányt nem fog megtartani maga mellett. Boldog vagyok, ha tényleg oda tudtad képzelni a házat, ez sokat jelent számomra!
      Louis meg... nem szerettem volna nyálas jeleneteket, furcsán hangzott volna ennyi idő után, ha Lou gyengéd érzelmekről kezd beszélni. Viszont teljesen jól látod a helyzetet, Norina kétségkívül fontos lett számára, mégha nem is látja be.
      Szerintem pedig Te vagy a fantasztikus, elképesztő, hogy még mindig támogatsz engem, meg sem érdemellek! Köszönöm, köszönöm, köszönöm, irdatlan aranyos, kedves és kitartó vagy, én meg hálás! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  16. Drága Azym!

    Ugye vicceltél, amikor azt mondtad, ezt sietve írtad? Szerintem ebben a részben voltak az eddigi leggyönyörűbb leírások, ezt értem a tájra, a házra, mind pedig az érzelmekre. Szinte faltam a sorokat, és sajnos túl hamar a végére értem.:)
    Atyaég, annyira édes volt ez a rész! Örömmel tapasztaltam, hogy Louis ahelyett, hogy kitört volna, nyugodt maradt Ninával, emellett kitárulkozik a lány előtt, és így szépen lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz! Már alig várom, hogy Nina végre Louis karjaiban legyen, annyira megérdemlik a boldogságot! :)
    Tudom-tudom, annyiszor elmondtam már, de még annyiszor el is fogom mondani. Annyira gyönyörűen írsz, hogy az számomra egy csoda. Imádom, ahogyan magával ragad az egész történet, mint talán semelyik másik blog. :)
    Tűkön ülve várom a következő, csodás fejezetet! :)

    Sok-sok puszi, Lily

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lily!

      Nem, nem vicceltem, de el se tudod képzelni mennyire jól esik a biztató és édes soraidat olvasni. Nagyon, eszméletlenül, irdatlanul hálás vagyok mindenért, amit Tőled kapok egy-egy rész során, rettenetesen sokat jelentenek, amit mondasz. Felnézek Rád, csodálatosan tehetséges vagy, ezért ha tetszik neked a firkálmányom... Hát hű, le vagyok döbbenve, és megtisztelve érzem magamat, amiért olvasol. Én Téged imádlak, köszönök mindent! <3

      Sok-sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  17. Édes, drága, Azzy bogyó!
    (remélem nem gond, hogy így hívlak, én mindenkit becézgetek, ezentúl szokj hozzá)

    Első komi, gondoltam ha már egy csomóan írtak, bővítem én is a listát egy szép hosszú kis mondókával, ami remélem tetszeni fog majd :)
    Egyszerűen imádom a blogot, a kedvenceim közé tartozik. Imádlak téged is és a blogot is. Elképesztően tehetséges vagy, csak remélni tudom, hogy egyszer olyan jó leszek mint te, vagy legalább csak egy kicsit is tudok valami olyat adni az embereknek amit te teszel a részeiddel. Tisztellek, hiszen a fogalmazásod valami csodálatos, nem találok benne szóismétlést vagy helyesírási hibát, annak pedig, hogy sietve írtad nincsenek nyomai, vagy csak 17 -beleértve engem is- ember vak. Elképesztő, hogy mennyire jól letudod írni a dolgokat, a szemeim előtt láttam az egészet és elszomorodtam amikor vége lett, illetve legszívesebben készítenék egy időgépet aminek a segítségével eltudok menni a jövőbe, egészen pontosan jövőhét csütörtökére, hogy olvashassam a részt. Ugyanakkor mégsem tenném meg, mert bár a várakozás felemészt, ennyi kell, hogy amikor kiteszed a következő részt akkor átléphessek egy másik dimenzióba és elmerülhessek a történetben. Az alap történet nem sablonos, sosem tudom megjósolni előre, hogy mi fog következni. A szereplők élethűek, teljesen megértem Nina érzelmeit, illetve itt Louis sem az a tökéletes sztár akinek mindenki hiszi, köztük én is. Nem tudom milyen jelzőkkel illethetném azt amit te itt létrehoztál. Csodálatos, fantasztikus, elképesztő, hihetetlen? Ugyan már! Ezek a szavak csak egy töredéket árulnak el, ki kéne rá találni egy új szót. Sajnálom, hogy eddig nem komiztam, nekem természetes volt, hogy ez a blog úgy ahogy van fantörpikusan fenomenális. Fanatikus lettem és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Rengeteg dolgot adtál és szerintem ezt mások is egyetértenek velem. Elképesztő ember vagy és hihetetlenül szejetjek c:
    Ennyit tudtam csak mondani, pedig még rengeteg gondolatom van, de azt ha nem gond megtartom, a következő részekhez is hagyni kell még mondanivalót számodra.
    Remélem tetszett és nem bánod, hogy nem egy-két mondatot hoztam neked össze. Izgatottan várom a következő részt.

    Ezerszer ölel, Rebi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes drága Rebi bogyó!:)

      Egyáltalán nem gond, én is becézni foglak, ha Te sem bánod. :)
      Na és aztán...Elsírtam magamat. Esküszöm, még ha viccesnek is hangzik, de egy ilyen komment levesz a lábamról, egyszerűen sosem gondoltam volna, hogy valaki ennyire fantasztikus dolgokat fog nekem írni. El sem tudom hinni, ez pont velem történik meg. Lehet, hogy úgy tűnhet túlreagálom a dolgot, viszont tényleg elképesztően jól esik, ha így gondolod, ez a véleményed.
      Nem vagyok tehetséges, pusztán az olyan Olvasók - mint Te - szerettetik meg velem egyre jobban az írást! Biztos vagyok benne, hogy sokkal jobbat is tudsz ennél! <3 De amiket mondasz... Hát hú, fogalmam sincs mit tudok ilyenkor kinyögni egy köszönömön kívül. Talán azt kéne megosztanom Veled, hogy rettenetesen hálás vagyok, amiért leírod a véleményed, ilyen kedves-édes-túlzó dolgokat szedtél össze, KÖSZÖNÖM!
      Én is nagyon nagyon szeretlek, rendesen megtépáztad az érzelmeimet, elsírtam magamat, illetve mellette fáradhatatlanul mosolyogtam. Hálás vagyok mindenért, csodálatos vagy! <33333333

      Ezerszer puszil & ölel, Azy

      Törlés
    2. Édes drága Azy bogyó!

      Ugyan, nekem nem gond, az egyik kedvenc írom becézget. Felemelő. Még szép, hogy nem bánom! Hát pedig megtettem. És nem csak én. Vannak még jó páran (úgy 30-an) akik hasonló véleményen vannak velem, és ők is szép-szép kommenteket hagytak neked :) Ezt pedig kénytelen leszel feldolgozni, mert ennek még lesz folytatási is, drágám ;)
      A-a. Nem tudok. Még csak próbálgatok, van pár ötletem. Taníts mester! *--* Kérlek. Nem túlzok, én sosem túlzok. Egyszerűen csak ezt érzem, ezt váltod ki belőlem. Én vagyok hálás neked. Egyezzünk meg abban, hogy te is és minden olvasó csodálatos, oké? Bár szerintem ez nyilvánvaló. ^^
      Szejetjek titeket <33333

      Puszi, ölelés és minden ami jó: Rebitől! :)

      Törlés
    3. Édes drága Rebi bogyó! (majd csak megszokom)

      Jaj, megint olyan édes dolgokat írsz, te jó ég! Igen, tudom, szerintem is csodálatos, hogy ennyi ember van, aki támogat, úgy érzem nem tudom elégszer megköszönni. Te is közéjük tartozol, úgyhogy természetesen neked is nagy nagy nagy nagy hála és köszönet mindenért!
      Komolyan fogalmam sincs mit tudnék még mondani, fantasztikus vagy, imádlak!:') <3333

      Az összes puszi & ölelés ami van, Azy

      UI: Sajnálom amiért erre is csak ennyit tudok válaszolni, tudom, hogy sokkal többet érdemelnél, de nehéz szavakhoz jutnom... <3

      Törlés
  18. Drága Azy !

    Mondtam már , hogy imádom amit csinálsz (és persze téged is) ? Biztos , de akkor még egyszer : IMÁDOM :) . Ez a rész is remek lett mint mindegyik. Lenyűgöző ahogyan leírod a helyszínt . Olyan mintha én is ott lennék .


    Puszi : V.

    UI.: Én ha nem sietek sem írok így :)

    Sose fejezd be az írást , nem bírnám <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vanessa!

      Azta, annyira örülök, ha tényleg így van, köszönöm, amiért megosztottad ezt velem, mert hatalmas boldogság tölt el! Én is imádlak Téged, fogalmam sincs hogyan hálálhatnám meg mindazt a sok jót, amit adsz! <3333 Köszönöm!

      Puszi, Azy

      UI: Ha álmodból felkeltenek is jobban írsz!

      Törlés
  19. Szia Azy :)

    Eddig nem írtam még kommentet, de most, hogy végig olvastam az eddigi hozzászólásokat, bűntudatom lett. Eddig mindig csak elolvastam a részeket, de nem írtam hozzászólást, de ezen változatok! Hadd kezdjem azzal, hogy csak csatlakozni tudok, a többiek véleményéhez, te csodálatos vagy! Egyszerűn lenyűgöző, hogy milyen részletesen leírod az adott helyszínt, vagy épp a szereplők érzéseit. Úgy gondolom, hogy te azok közé a történet írók közé való vagy, akik képesek arra, hogy úgy megírjanak egy részt, hogy szinte az ember maga előtt látja az adott rész eseményeit! Nagyon tehetséges vagy! Az előző történetedet is imádtam A legjobb ellenséget!! Azy nagyszerű író vagy és mindig örömmel olvasom el az új részeket! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan folytatódik a történet :)
    Puszi Tami :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tami!

      Nem kell, hogy bűntudatod legyen, nekem az is elég volt, hogy olvastál. De ennek természetesen még jobban örülök, kimondhatatlanul hálás vagyok, amiért leírtad a gondolataidat. Te vagy a csodálatos, fogalmam sincs mivel érdemeltem ki, hogy ezt írtad, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm! Rettenetesen hálás vagyok mindenért, irtózatosan édes vagy, komolyan mondom. Tudd, hogy hatalmas támogatást jelentett most ez a komment, csodálatos vagy! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  20. Édes istenem! Sose gondoltam volna, hogy ennyire megszeretek majd egy Louis történetet, márpedig ezt imádom.
    Fantasztikusan irsz, és a töribe is beleszerettem.
    A rész végén Lou-val együtt sirtam.
    Túűkön ülve várom a kövit.
    xxxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, hát akkor ez most nagy szó, köszönöm! Hálás vagyok, amiért írtál, ígérem szombaton már jön is! :) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  21. Drága Azykám!
    Nagyon jó rész lett.
    Eddig nem is néztem, de a fejléc is csodás, tényleg, nagyon tetszik.:)
    Visszatérve a történetre, meglepődtem kicsit Norinán.:D
    ölel,
    L.T.P.~(régi profilom._.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Amelia!

      Nos, akkor gyorsan hozzá is szokok ehhez a nevedhez is! Örülök, ha tényleg jónak gondolod a részt, illetve a fejléc is elnyerte a tetszésedet. Köszönöm, hogy írtál! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  22. Azym!!!
    Hahahahaha ide is megérkeztem! Nem úszod meg a blogjaidat nélkülem:PP mert ...
    1: egyszerűen csodálatosan írsz
    2: nem birnám ki hogy ne olvassam a te blogodat!
    és egy dolog ami szomoruva tesz , az az hogy nem birom elégszer megköszöni, es meghálálni hogy irod e csodás részeket<3 egyszeruen leirhatatlan.... Es csak hogy tudd miót befejezted a "Legjobb Ellenséget" azóta már 2x ujra elolvastam..megunhatatlan!es hiaba mar olvastam mindig izgulok mi lesz a kövibe:Dxd és hogy ezt nálam elérted azt is nagyon köszönöm. És ehhez a bloghoz térve, ez is nagyon nagyon de nagyon jo<3 jo mondjuk toled mit is varjak?! :) siess kövivel!
    Ui: facebookon ugy bejelolnelek , de nem tudlak:( mert nem tudom hogy hivnak..na mind egy is
    Puszi, Imadlak<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jeniim!

      Jaj, ezt most úgy mondod, mintha bánnám a folyamatos támogatásodat. Eszemben sincs! Eszméletlen vagy, rettenetesen sokat jelent, amiért így gondolod! Te vagy a csodálatos, komolyan mondom annyira kitartó vagy, eszméletlen! Nem neked kell megköszönnöd, én tartozom hálával, hogy mindig írsz! Hűha, kétszer? Te jó ég, hogy a fenébe? Ennek ellenére persze borzalmasan boldog vagyok, amiért így van, köszönöm, KÖSZÖNÖM! <33333333333
      Imádlak, komolyan mondom!

      Puszi, Azy

      UI: A facebookomat most nem írom le ide, de az email címemen elérsz, ott szívesen megadom!:)

      Törlés
    2. Akkor kérhetnék egy email címet?:))<3

      Törlés
    3. Persze: azybloggerina@gmail.com <3

      Törlés
  23. Egyszerűen fantasztikus volt :D komolyan mondom már tényleg nem tudok mit írni neked :D én sajnos kifogytam a szavakból :/ de remélem, h te sohasem fogsz ;) imádtam <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nem is kell többet, nekem ez is hihetetlenül jól esik, köszönöm! Aranyos vagy, hogy mindig írsz! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  24. Szia Azy!:)
    Egyszerűen imádom a blogodat! Nagyon jó!
    Csak így tovább :) várom a következőt:) xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Örülök, ha tényleg tetszik, köszönöm, amiért leírtad, boldoggá tesz. Ígérem szombaton jön!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  25. imádnivaló blog. ez a rész olyan tökéletes lett.
    kérlek nagyon gyorsan kövit!!!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, tényleg ezt gondolod? Hatalmas öröm tölt el, ha valóban így van, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  26. Imáááádom... :) http://nobodysperfect1d.blogspot.hu/ Meglepetés?! :DDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Boldoggá tesz, ha tetszik a blog. Hálás vagyok a díj miatt, köszönöm, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  27. Draga egyetlen Azym<3!
    Tegnap este almos voltam ig nm is neztem be a blogodra, majd reggel a legjobb ellensegre felmentem es szomoruan hagytam el az oldalt! Tenyleg vege:'(
    Aztan akkor feljott ide es atkoztam magam hogy mert nem figyeltem jobban hisz csutortokon felkerult a resz.
    Es istenem annyira jo lett. Imadom! :')<3
    nem igazan tudom mit irjak, ezek utan. Hiszen megint egy fantasztikus resszel ajandekoztal meg minket!

    Sok puszi es oleles!:)<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Doroti!

      Igen, valóban nincs tovább, nekem már iszonyatosan hiányzik, de ez valamennyire pótolja. Jó érzés olvasni a soraidat, elképesztő, ha igazából így gondolod, hálás lehetek érte! Köszönöm, amiért mindig írsz, sokat jelent minden egyes szó, amit bepötyögsz, hihetetlen vagy! <33

      Sok puszi és ölelés, Azy

      Törlés
  28. Drága Azym!

    Sajnálom, hogy ilyen későn kommentelek, de nem voltam gép közelben viszont most itt vagyok és első dolgom volt, hogy elolvassam az új részt, ami mint mindig most is csodálatos és magával ragadó volt. Teljesen bele tudtam képzelni magam Norina helyében és tudom mit érzett akkor, mikor azt mondta, hogy nem lehet boldog amiért az anyukája meghalt. Ahhoz képest, hogy nem vesztettél el senkit aki közel áll hozzád, tökéletesen letudtad írni a helyzetet, talán lehetne egy kicsit dühösebb Nina amiért elvették az anyukáját, de ezt leszámítva hibátlan volt.
    Bizonyos fokig megértem amiért Louis ilyen szótlan volt, de azt gondoltam, hogy egyszer csak megered a nyelve és mindent szépen sorjában elmond a lánynak, de már ez is haladás. Nagyon kíváncsi vagyok Nina reakciójára és arra, hogy Lou mit fog még mondani neki.
    Nem hittem a szememnek, hogy itt hagytad abba a fejezetet, de így legalább mindenki izgatottabban fogja várni a folytatást!
    Remélem hamarosan újra jelentkezel, mert nagyon kíváncsi vagyok a fejleményekre!
    Megint imádtam amit írtál, csakúgy faltam a soraidat!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordim!

      Sose kérj emiatt bocsánatot, boldoggá tesz, hogy egyáltalán írsz! Elképesztő, ha tényleg így gondolod, csak hálás lehetek. Hűha, tényleg igazad van, na akkor a következő részekbe azt is bele fogom építeni, hogy dühös. Örülök, amiért szóltál, köszönöm! :)
      Igazából nem tudom, hogy Louis mit fog tenni a következőkben, nem ígérhetem, hogy sokat fog beszélni, ahogyan a lépés kijön. Mindenesetre őszintén bízom benne, hogy bármi is legyen, tetszeni fog.
      Köszönöm. Köszönöm, amiért még mindig erőt adsz. Köszönöm, hogy még mindig ilyen csodálatos vagy. Köszönöm, amiért folyamatosan leírod a gondolataidat, mert rettenetesen sokat jelentenek. Egyszóval hálás vagyok mindenért! <33333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  29. Drága Azym!

    Jobb későn mint soha. :D
    Köszönöm a támogatást, holnap lesz a temetés. :(
    Ez a rész....fúú durván jó lett. Annyira tökéletesen megformáztad a karaktereket, hogy csak na! Minden elismerésem. Csak gratulálni tudok! A leírásad nagyon tetszettek, jól eltudtam képzelni mindent. :) Aztán Louis olyan édes volt, áhhh nem semmi! Nekem is kell egy LOU most! :D Hehe! Remélem mostmár minden rendben lesz velük *álmodozom* Amúgy te hogy vagy? Utolsó nyári hét...:( Brühühü

    Puszi, Dodó <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodó!

      Igen, ezt a mondást (?) én is nagyon szeretem. Te jó ég, igazán sajnálom, akkor most még több erőt adok így virtuálisan is, tarts ki! <3
      Nagyon boldoggá tesz, ha tetszett a rész, iszonyat sokat jelent. Köszönöm szépen, amiért Te is még mindig írsz, és támogatsz, el sem tudom mondani mennyire örülök! Hálás vagyok mindenért, amit Tőled kapok! <333

      Puszi, Azy

      UI: Köszönöm szépen a kérdésed, az utolsó hetet inkább már pihenéssel töltöm. Remélem Te is kihasználod ezt a kevés napot, illetve hogy a történtek ellenére a lehető legjobban vagy! <3

      Törlés
  30. Kedves Azy!
    Valahogy nem tudok szóhoz jutni. Nagyon jól megtudod fogni a dolgok lényegét és azt le írni úgy éreztem magam mintha én ülnék Louis mellet nem pedig Norina. Minden nagyon a helyén van ebbe a történetbe egy tiszta és rendezett szobához tudnám hasonlítani :) Jó ez egy kicsit hülyén hangzik ;)
    Van egy kis meglepetésem ismét :) http://onedirectionandanotherband.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gigi!

      Szerintem nem is sejted mennyire jó érzés ezt olvasni, hálás vagyok, amiért elmondtad, mert hatalmas boldogságot okoztál vele, köszönöm! Elképesztő, ha valóban ehhez tudod hasonlítani, jó jelnek veszem.
      Nagyon köszönöm a szavaidat, sokat jelentenek, ahogyan a díj is!:') <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  31. Drága Azym!
    Annyira jó lett ez a rész, a kedvencem lett! Örülök neki, hogy Louis nem engedte el Norinát, és lehetőségük nyílik beszélgetni vagy hallgatni, bármelyik megoldás megfelel nekem, csak együtt tegyenek valamit, vagy ne tegyenek semmit, mindegy. Fogalmazás csillagos hatos. :D Rossz volt olvasni az utolsó pár sort, Louis mintha nem is önmaga lett volna, olyan volt, mint akit megszállt az angyal, vagy nem is tudom. Az utolsó mondat, miszerint gyűlöli magát, amiért megütötte Norinát, jajj, de rossz volt olvasni. Bár megérdemli, hogy lelkiismeret furdalása legyen emiatt, de ne gyűlölje magát. :( Ahh, ez a komment kicsit össze-vissza lett, már fáradt vagyok, de nem akartam komment nélkül távozni.
    Imádtam, imádlak, várom a folytatást! ♥

    Puszillak,
    Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Biusom!

      Hatalmas öröm tölt el, ha valóban így van. Még mindig írsz, még mindig támogatsz, nem is tudom elégszer megköszönni, hálás vagyok. Igen, jól látod Louis és Nina helyzetét, és én is nagyon sajnálom, amiért Lou ezt gondolja, de hát... Nagyon nagyon nagyon köszönök mindent, csodálatos vagy, mindig boldogan olvasom a soraidat. Szerintem nem is lett össze-vissza, tökéletes volt! Én is imádlak! <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  32. Szia Azy!
    Új olvasóra találtál személyemben. Ajánlás útján lyukadtam itt ki vagyis igazából csak említette, hogy majd megmutatja, de aztán véletlenül megtaláltam. Nah.. szóval..
    Zseniális alapötlettel, nagyon jó történetvezetéssel. Tehetséges író vagy, szerintem.
    Ez a rész a kedvencem, bár mondjuk mindennel így vagyok, hogy egyre jobban szeretem...
    puszi, Abby
    Ps.: Az új olvasót köszönd Stellának.. :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Abby!

      Akkor ezúton is szeretném megköszönni Neki, hogy megemlítette a blogot, amit egyébként még most sem hiszek el. Annyira elképesztő, hogy valaki a történetemről beszél, de természetesen iszonyatosan boldoggá tesz. Neked pedig azért tartozom hálával, mert vetted a fáradságot, és elolvastad. Köszönöm, csodálatos érzés. Sokat jelent, hogy elnyerte a tetszésedet, képtelen vagyok mondani mást, annyira örülök, köszönöm még egyszer! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  33. Kedves Azy.!
    Most végeztem az utolsó fejezettel is. Egyszerűen nem bírtam abbahagyni az olvasását. Csodálatos az egész, és annyira gyönyörűen írsz hogy néhány fejezetnél tényleg elsírtam magam. Nem tudom mit írhatnék még,nem találok szavakat hogy kifejezzem mennyire boldog vagyok, hogy rátaláltam az írásaidra. De az biztos hogy most azonnal elkezdem a másik blogodat is olvasni.
    Sok puszi nekeed.:в. ♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves B.!

      Annyira nehéz ilyenkor bármit is mondani, hiszen hihetetlenül boldoggá tesz, ha vetted a fáradságot, és elolvastad az egészet, rengeteget jelent. Te jó ég, ne írj ilyeneket, a végén még elhiszem! Ettől függetlenül rettenetesen hálás vagyok neked mindenért, külön köszönet azért is, hogy írtál nekem, mert nagyon örülök! És bármennyire is fura, jól esik olvasni, ha sikerült kiváltanom belőled érzelmeket! <3333

      Sok puszi, Azy

      UI: Jaj, arra tényleg nincs semmi szükség, nagyon hosszú!:)

      Törlés