18 - Mi lenne, ha nem törnél rám folyton?

Imádott Olvasóim! 

Szeretném ismételten megköszönni, hogy ennyire kitartóan és aranyosan támogattok, nem is sejtitek egy-egy sor mit jelent! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Imádlak Titeket, komolyan mondom nálatok jobb Olvasókat nem is kívánhatok, annyira boldog vagyok! 

UI: Sajnálom, hogy most is ilyen későn érkezik rész, máshogyan nem megy...:( 

Rengeteg puszi, Azy

Nem tudom hány óra telhetett el, mióta Nina kitette a lábát a házamból, csak arra emlékszem, hogy a kezem akaratlanul mozgott, kis híján kiszakítottam a lapot, annyira írtam. Nem kellett koncentrálnom, a szavak maguktól jöttek, és egy újabb dal született meg Norina miatt. Ha tudná, hogy lassan egy mappa csak róla szól, azt hiszem még inkább ragaszkodna a barátság ötletéhez.  
Aztán miután szépen minden érzelmemet papírra vetettem, jöhetett a szekrényem, amiben erős italok sorakoztak. Bár nem pont arra számítottam, hogy egyedül fogom meginni bármelyiket is, sokkal inkább egy bulira tartogattam őket, egy percig se gondolkoztam megtegyem-e.
Marta a torkomat, mégis az utána következő jó érzés felbecsülhetetlen volt. És azt hiszem ekkor engedtem el az akaraterőmet, nem érdekelt, kell-e holnap dolgoznom, sem az, hogy mit szólnának a fiúk, ha látnának. A családomra pedig gondolni sem mertem. Biztosan csalódottak lennének, ahogyan mindenki, aki akár egy percig is hitte, teljesen rendbe jött az életem. 
Laposakat pislogok a plafon felé, alig látok valamit, eléggé a homályos a kép. Törött ujjú kezemet a mellkasomon nyugtatom, a másik erőtlenül lóg lefelé a kanapéról. A benne tartott üveg hirtelen kicsúszik a kezemből, tompa puffanással ér a szőnyegre. Oldalra biccentem a fejemet, próbálom kihámozni a sötétben, mennyire vészes a helyzet, de semmit se látok.
Picit feltornázom magamat, hátha látom mennyi az idő, de abban a pillanatban, mikor teljesen felülnék, rosszul leszek. Kidobom a taccsot, egyenesen a padlóra. Émelyegve támasztom meg a fejemet, ami őrülten fáj. Lassan felállok, de elveszítem az egyensúlyom és egyenesen vissza esek, oda ahová az imént hánytam. 
- Bassza meg - szitkozódom.
A közeli asztalba kapaszkodok ép kezemmel, hogy utána a térdemre támaszkodva óvatosan felálljak. Elbotorkálok a falig, ott muszáj megállnom egy kicsit pihenni. Az egyetlen gondolatom: csak eljussak a mosódig.
- Mi van veled? - hallok egy kétségbeesett hangot az ajtó felől. 
Szemhéjaimat egy percre lehunyom, csendesen küldöm magamat a halálba, amiért annak idején adtam kulcsot a családtagjaimnak.
- Lottie, hogy kerülsz ide? - döntöm a halántékomat az ajtófélfának, zavarodott pillantásokkal jutalmazom húgomat, aki még mindig a küszöbön szobrozik.
Szőke haja lófarokba fogva engedi mutatni egész arcát, ami még annyira fiatal. Hatalmas kék szemeiben rengeteg kérdés játszik, ajkai csodálkozó tartása mutatja ledöbbenését.
- Gondoltam benézek - magyarázkodik, teljes zavarban. Úgy tűnik, komolyabb dolog áll a háttérben, csak éppen fél bevallani.
- Király - dünnyögöm unottan, hátat fordítva hagyom faképnél. Jelen pillanatban nem tudok vele foglalkozni.
Újabb lassú lépesek következnek, elindulok a kissé hosszú folyosón, hogy a végén található vécében végre kiadjak magamból mindent, ami még nyilván bennem van.
A bejárat csapódik, reménykedem, hogy a váratlan vendégem nem maradni akar, csupán köszönés nélkül távozott. Nem veszem a fáradságot a kiderítésére, nehézkesen nyitom ki a mosdót. Ott a sötétben kitapogatom a kapcsolót, ezzel világosságot árasztva a helyiségre. A kék csempék barátságosan fogadnak, a kertre nyíló kis ablak, segít megmutatni, hogy bizony már későre jár az idő, kint pedig szélcsendes este van. 
A vécé mellé térdelek, még éppen időben. Erősen markolom a szélét, miközben igyekszem leállítani a folyamatos szélülésemet.
- Szerinted ez megoldás? - suttog Lottie, ezek szerint nem ment el.
- Ne szólj bele, nem érted - vágom a fejéhez, fintorogva törlöm meg a számat a csuklómmal.
- Csak azért, mert tizenöt éves vagyok?
- Ráadásul lány is - sóhajtom fáradtan.
- De a húgod - guggol le mellém, óvatosan simítja meg törött ujjamat. Aggódóan mér végig, mégsem szól egy szót sem. - Szükséged van rám.
- Senkire sincs - rázom a fejemet, elfordulva sütöm le a szemeimet. Nem tudom kinek akarom ezt bizonygatni, de sokkal jobb érzés, ha akár egy picit is elhiszem.
- Oké, akkor nekem van szükségem rád - bólint egy aprót. Térdére emelkedik, megszabadul a kabátjától, ami még mindig rajta van. Egyszerűen a földre hajítja, majd közelebb kúszik hozzám. Nekidől a vállamnak, halkan mondja: - Hiányzol.
Charlotte valahogyan mindig is képes volt kezelni, csak azzal, hogy a húgom. Azt mondja, amit kell, akkor, amikor kell. A mai napig nem tudom, hogyan csinálja, de profi. 
- Te is nekem - fújom ki a levegőt, kezemmel megkeresem az övét, rászorítok, amennyire tőlem telik. 
Több, mint fél órán keresztül ott gubbasztunk, én eléggé sűrűn hajolok a vécé felé, Lotte pedig nem tágít mellőlem, és a legkisebb undor nélkül simogatja a hátam, miközben suttogja, hogy nemsokára jól leszek. Kár, hogy nincs igaza.
- Norina miatt vagy ilyen? - kérdezi halkan, mikor úgy érzem, már talán nem hányom végig az egész estét. 
- Képzeld, csak a barátom akar lenni - horkanok fel. 
- Biztosan megvan az oka - rántja meg a vállát, mintha semmiségről beszélgetnénk.
- Ja, az, hogy egyszerűen kihasznált - röhögök fel gúnyosan.
- Te is tudod, ez mennyire nem igaz - kel rögtön Nina védelmére.
- Nem érdekel... már nem.
- Hogy érted? - csúszik egy kicsit feljebb a sötétkék kövön, furcsán pislogva figyel.
- Úgyse voltam belé még szerelmes - rázom a fejemet. - Azt hittem ez működhet, de ennyi - folytatom, és már csak Charlotte kedvéért sem idegeskedem. Óvatosan lábra állok, hátha kitudok szabadulni a mosdóból.
- Louis, azért ezt nem kéne ennyiben hagynod - ragadja meg a karomat, ezzel elérve, hogy visszaforduljak.
- Miért nem? - tárom szét a kezeimet. - Ő döntött így. Én pedig úgy, hogy nem várom meg, míg készen áll!
- Igazságtalan vagy! - pattan fel. - Ha egyszer megígérted neki... 
- Meggondoltam magam - rántom meg a vállamat. - Ahogyan Norina folyamatosan teszi - mosolyodok el szavaim ironikusságán. 
- Szerin... - kezd bele Lottie, de inkább félbehagyja a mondatát. - Menjünk aludni, ennek így semmi értelme - sóhajtja, kikerülve menekül előlem. Elindul a folyosón, én hátulról figyelem, próbálom összerakni miért is lehet pontosan itt, de nincs erőm. Sajog a fejem, hihetetlenül álmos vagyok, és szédülök is. Majd holnap...

A fiúk kicsit sem repestek, mikor reggel egy órás késéssel értem be, akkor pedig pláne nem, mikor láthatóan másnapossággal küzdöttem. A legnagyobb szerencse, ami ért, hogy egészen este hétig csak próbáltunk, így egy rajongó sem látott meg. Azonban, ha még úgy is éreztem, megúsztam, a nap végén pocsék teljesítményem eredményeképpen kaptam mint a menedzserünktől, mint a fiúktól. Ekkor már tényleg megbántam, amiért az ő munkájukat is szétcsaptam, de ez nem változtat azon, hogy megtettem.
- Kettő kanál cukor, citromlé - csap meg Charlotte hangja, éppen, amint belépek a házba.
Haja kiengedve omlik vállára, a melegítő, amit visel nagy rá, és többek között az enyém. A 'Fuck everything' pulcsira pedig már nem igazán nem mondok semmit, hihetetlen, amiért pont ezt sikerült választania.
- Nem vagyok szomjas - pillantok a bögrére, amibe már ott gőzölög a tea.
Lottie arca lefagy, bosszúsan méreget.
- Akkor is meg fogod inni - tolja jelentőségteljesen át a pulton.
- Nem, nem fogom - lököm vissza erősen, így egy kicsi véletlenül a fekete kövön végzi.
- Louis, ne szórakozz, gyerünk! - ragadja meg erősen a fülénél fogva, egyenesen előttem vágja le. A tea fele kilötykölődik, mire Lottie gyilkos tekintettel mered rám: - Nézd meg, mit csináltál!
- Szerintem vicces - nevetek fel, és a bögrében maradt pár kortyra vetek egy pillantást.
- Örülök, ha jól szórakozol, akkor ezt most te takarítod fel - kerül ki sértődötten.
- Na már, csak most nem vagyok szomjas - nyögöm, félve attól, hogy tényleg sikerült megbántanom.
- Akkor hagyd, nem izgat - bizonygatja dühödten. - Pedig még a hányásodat is feltakarítottam a szőnyegről, kimostam a ruháidat, és elmentem új gézért az ujjadhoz - huppan fel a konyhapult előtti bárszékek egyikére.
- Komolyan? - csodálkozok el.
Bólint egyet, szemét szigorúan le se veszi a saját gyümölcsteájáról, amibe szokás szerint mézet is rakott. Csendesen kavargatja benne a kanalat, megbántottan ücsörög. Mögé lépek, hátulról átölelem, puszit nyomok puha arcbőrére.
- Nem a tea a gond, igaz? - engedem el, leülök a mellette lévő székre. Lotte nem válaszol, amit egy igennek könyvelek el. - Akarsz róla most beszélni?
- Semmi kedvem - húzza a száját.
- Oké - suttogom, ezzel lezárva ideiglenes a témát.
- Gondolkoztál Norinán? - fújja ki a levegőt, reménykedve pillant rám.
- Min kéne? - vágom rá rögtön, ami azt illeti nekem sincs sok hangulatom csevegni.
- Azon, megvárod-e vagy sem - erősködik, úgy tűnik, nem hagyja annyiban.
- Nem várok én senkire - jelentem ki, vállamat lazán megrántom.
- Louis! - szól rám, amolyan "hogy mondhatsz ilyet" stílusban.
- Charlotte! - utánozom.
Farkasszemet nézünk egymással, mindketten arra várunk, melyikünk törik meg előbb. Nem lép, én sem. A bocsánatkérés felejtős. Annyira makacs, annyira gyerek, annyira Lottie... Egyáltalán nem könnyű.
- Vele akarsz lenni, nem? - szólal meg végül. - Mert ha igen, akkor csak várnod kell, és így lesz!
- Aha, és ki tudja mennyi az az idő? - csattanok fel. - Lotte, a barátja leszek, ahogyan ígértem.
- Csak keresel mást? - húzza gúnyos mosolyra a száját. - Ez megoldás?
- Felmegyek - fordítok neki egyszerűen hátat, elindulok felfele a lépcsőn, idegesen szedem a fokokat.
Elegem van mindenből, csak azt szeretném, ha a tiszta lenne a kép. Miért kell a mindent túlbonyolítani? Szívesen vagyok veled, vonzónak is talállak, csak éppen maradjunk barátok. Nehéz lenne kitalálni mit is akar?
Túlzott erővel rántom ki a fiókot, idegesen kutatok a cigim után. Mikor megtalálom, nyugodt lélegzetvétellel veszem elő. Utam az erkélyre vezet, ahol kényelmesen elfoglalva szokásos helyemet, rágyújtok. Igaz, kicsit nehéz törött ujjal, de megoldható. Csak bámulom a füstöt, próbálok elvonatkoztatni attól, hogy eléggé hűvös őszi szél fúj, és fázok. Lehet kellett volna egy pulcsi.
Gondolataimba temetkezve bámulom az eget, amit narancssárgára fest a lemenő nap. Néhány felhő kúszik az égen, széleiket a sugarat színezik. A fák kopasz ágai fáradtan hajlonganak, a kertem sárga levektől telt. Azt hiszem a hétvégén ideje újra gereblyéznem egy kicsit.
- Lassan már nem tudod mivel elrontani magad - érkezik Charlotte hangja.
- Mi lenne, ha nem törnél rám folyton? - teszem fel a költői kérdést, türelmetlenül pillantok a húgomra.
- Akkor teljesen elzárkóznál előlem - mosolyodik el halványan. Számat húzva nyomom el a cigit, majd elhessegetem az ott maradt szürke füstöt is. - Még így is büdös - jegyzi meg szórakozva, kérdés nélkül csinál magának helyet mellettem.
Fél karommal közelebb húzom, hagyom, hogy ismét behálózzon kislányos bájával.
- Lottie, elmondod mi folyik itt tulajdonképpen? - tapogatózom finoman. - Miért vagy Londonban? Már régen nincs nyár...
- A gimi szar - jelenti ki, zavartan birizgálja törött ujjamat, amin még mindig nem lett lecserélve a géz. - Nem megy valami jól a tanulás, és az osztályom se jó... - folytatja, nem tetszik, amilyen hangnemben mondja.
- Ezért lógsz?
- Nem tudok beilleszkedni - sóhajtja. - És tudod, mennyire nagyon szeretlek, de nem mindig segít, hogy a húgod vagyok.
- Piszkálnak miatta? - feszülök meg.
Mindig is tartottam tőle, hogy a hírnévvel ártok a családomnak. Elvégre miattam érhetik őket támadások. Ez egyáltalán nem fair, mert minden erőmmel is megpróbálhatom őket megvédeni, nem tudom.
- A többség normálisan kezeli, ne aggódj - igyekszik a hangjára bátorságot erőltetni. - De sokan lenézőek, mások féltények.
- Csak szólj, és... - kezdenék bele, de közbevág.
- Lou, nem csak ez - rázza kétségbeesetten a fejét. Egy ideig habozik, utána kinyögi: - Martin szakított velem! - remeg meg a hangja, nem bírja tovább, könnyei lassan kicsordulnak szeméből.
Tudtam, hogy talán másfél éve együtt vannak, megvoltam győződve róla, semmi gond nincsen közöttük. Úgy látszik tévedtem. És ami a legrosszabb, hogy Martin szakított, vagyis Lotte az, aki most jobban sérült.
- Sajnálom - simítok végig a haján. - Nyugi!
- Nem akarom látni - zokog tovább.
- Elhiszem, de nem bujkálhatsz nálam örökké - tolom el kicsit el magamtól, letörlöm a könnyeit.
- Szerda van, csak a hétvégéig - kérlel.
- Lottie, vissza kell menned a suliba! - nézek rá a lehető legkomolyabban, pedig igazán nehéz nemet mondanom.
- Vasárnap már itt se vagyok - könyörög.
- Nem is hoztál ruhát - mutatok rá az én pulcsimra.
- Hirtelen döntöttem így, nem volt időm...
Egy pillantást vetek az arcára, és nem vagyok képes visszautasítani.
- Forever21, internetes rendelés, de nincs több ilyen - lebegtetem meg a szeme előtt kedvenc boltjának nevét.
- A világ legjobb bátyja vagy, remélem tudod - nyom egy cuppanós-könnyes puszit az arcomra, hálásan fúrja arcát a nyakamba.
- Most mit tudnék kezdeni veled? - sóhajtom fáradtan, megadóan ölelem vissza.
Lottie valószínűleg az egyik legérdekesebb húg, akivel megáldott az ég. Mindenemet odaadnám érte, ha velem lakhatna, de mindketten tudjuk, hogy neki Doncaster-ben a helye. És mindketten tudjuk, hogy egyszer nekem is ott volt. 

56 megjegyzés:

  1. Drága Azym!

    A vége felé jártam, amikor megnéztem, hol tartok. Elszomorodtam, amiért ilyen gyorsan olvasok. :(
    Nem sok újat tudok mondani, de ha szeretnéd, ismételhetem magam. Az úgyis olyan jó dolog. :D Szuper. Káprázatos. Leírhatatlan. Egyedi. Abbahagyhatatlan. Azys. :')
    Örülök, hogy itt vagy, és írsz. Mert ha Te abbahagynád az írást, az felérne egy merénylettel az emberiség ellen...!

    Sok puszit küldök, találkozunk a jövő héten. :)

    Ölel, Cordelia.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cordeliám!

      Nekem pedig nagyon jó olvasni, ha a rész nem untatott, és még olvastad volna. Ez sokat jelent számomra! A részről alkotott pozitív véleményed, a jelzőkkel együtt mosolygásra késztet. Iszonyatosan, de még annál is jobban hálás vagyok, amiért megállíthatatlanul írsz! Nagyon köszönöm!
      Én pedig örülök, amiért ezt írod, boldoggá tesz, ha szívesen olvasol! És ne aggódj, nem tervezek semmi ilyesmit! :) <333

      Sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Nagyon örülök, ha tetszett, és köszönöm!:)

      Törlés
  3. Drága Azy!
    Egyáltalán nem hiszem el, hogy ezt futtában dobtad össze, egyszerűen lehetetlen, és hiába mondtad ma is, hogy még el sem kezdted az írást, amikor beszéltünk, tényleg képtelenségnek tartom. Igaz, hogy néhol találtam elütést, de mindezek ellenére nagyon élvezetes rész lett. Mindig is kedveltem Lottiet, hiszen a legutóbbi részben, amiben benne volt, ott is Ninát védte. Remélem sikerül neki összehoznia kettőjüket, mert ki tudom nézni belőle, hogy furfangos dolgokat művel majd ez alatt a hosszú hétvége alatt, amíg nem megy iskolába. Nagyon sajnálom, hogy szakított vele a barátja, de remélem Louist ráébreszti, hogy mennyire össze tudná törni Ninát, ha elhagyná vagy valaki mással jönne össze.
    Nem kedvelem részeg Louist, most mégis megesett rajta a szívem, hiszen az egyik legrosszabb dolog a világon, amikor az ember alkoholtól hány. Tapasztalat! :( Olyankor olyan megnyugtató, ha van melletted valaki, és ezért tisztelem Lottiet. Nekem is kéne egy ilyen húg, vagy egy olyan bátyó, mint Lou. Szívesen vásárolgatnék az interneten, meg ilyenek :P
    Millio puszi Xx alig várom a folytatást, imádlak és nagyon ügyes vagy <3333333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága szerecsendio!

      Húha, hatalmas megkönnyebbülés, ha nem vehető észre rajta, pedig igazán siettem. Örülök, amiért ezt mondod, drága vagy! Igen, sajnálom is őket, remélem azért nem tették annyira tönkre a részt.
      Én is nagyon megkedveltem Lottie-t azt hiszem a kedvenc karakterem lett. Hát, én se tudom miért is alakult így a történt, illetve semmi tervem nincs egyelőre, de nem tartom lehetetlennek, hogy Lotte jótékony hatással lesz a kettejük kapcsolatára, illetve ő maga is jobban lesz. :)
      Személy szerint nem tudom milyen részegnek lenni, pláne nem amiatt hányni, de sajnálom, ha veled mert történt ilyen!:( És egyetértek, nekem is elkelne egy Tomlinson-tesó!
      Szerintem nem is sejted, hogy mennyit, de mennyit jelent, amiért még ilyen időpontban is képes vagy írni, ráadásul egy lehengerlően biztató és kedves kommentet. Imádlak, nem is tudom mivel érdemeltem ki, hogy olvass! Mindenért hálás vagyok, és leszek is! <333333333333

      Millió puszi, Azy

      UI: Hamarosan megyek olvasni Hozzátok! <333

      Törlés
  4. Drága, Egyetlen, borzasztó tehetséges Azy!

    Már rettenetesen vártam ezt a fejezetet! Borzasztó kíváncsi voltam Louis mélyebb érzelmeire a „megkötött” barátság kapcsán, bár ennek ellenére sejtettem, hogy valami ehhez hasonló reakciót fognak kiváltani belőle a történtek. Nagyon sajnálom őt, de valamilyen szinten Norina személyét is meg tudom érteni, azt hiszem, én sem tudnék belevágni egy ilyen dologba, egy kapcsolatba. Még annak ellenére sem, hogy szerelmes vagyok, hiszen nem biztos, hogy készen állok rá. Ha pedig ez így van nem szabad erőltetni a dolgot és ezt Louis – nak is meg kellene értenie. Borzalmas volt azt olvasni, hogy annyira szenved a lány távolsága miatt, hogy ismét az alkohol fogságába kényszerült menekülni. Határozottan taszít olyankor a viselkedése, de most mégis nagyon megsajnáltam, amiért olyan tehetetlen :( Lottie a szívembe férkőzött, elképesztő testvér és én is szívesen fogadnék szerény hajlékomba egy ilyen húgot *.* Akit nem mellesleg őszintén sajnálok a barátjával való szakítása miatt, borzalmas lehet, hogy az, akit szeretsz, elhagy :( Sosem akarom átélni, márpedig ez elkerülhetetlen. Nekem egyáltalán nem tűnt elkapkodott fejezetnek, élveztem minden egyes sorát, bele tudtam élni magamat, ami a legjobb nézőpont egy történetnél, legalábbis számomra. Cselekmény olvasást mindig ez alapján válogatom meg és Te azok közé a kevés bloggerinák közé tartozol, akik ezt az érzelmet elérték nálam. Nem olvasok túl sok blogot, csupán csak párat, de azokat rettenetesen szeretem és a Tiéd természetesen ebbe a kategóriába sorolható! Azt meg kell jegyeznem – az előző megjegyzésemhez főzött válaszod kapcsán – hogy a másik történetedet is szívesen olvasom, hiszen nagyon elnyerte a tetszésemet, de sajnos még bővebb véleményt nem tudok hozzá fűzni, hiszen még nem végezetem vele, annyira nem látok pihenési útvonalat a saját írásaim miatt, hiszen rengeteg felé kell szakadnom, ám ennek ellenére igyekszek rá időt szakítani, hiszen elképesztő történet *.* Izgatottan várom a következő epizódot és egyszerűen annyit tudok még mondani, hogy elképesztően, csodálatosan mesés vagy! *.* <3
    Millió puszi és szoros ölelés,
    kriszty96 <3 <3 <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, Édes, Utánozhatatlan kriszty96!

      Számomra nagyon sokat jelent, ha valóban így van, és mindkettő félt megérted. Pontosan ahogy mondod, Louis-nak nehéz belemenni egy ilyen helyzetbe, hiszen egyáltalán nem azt várta, hogy Nina megretten, és inkább barát akar maradni. Norinának az érzelmeit pedig majd kifogom fejteni, amint az ő szemszögéből lesz újra rész, remélem akkor sokkal egyszerűbb lesz felfogni miért is tett ilyet. Azonban jól sejted, szerelem ide vagy oda, ha valaki még nem áll készen, akkor nem áll, változtatni nem lehet. Lottie személyiségét én is megszerettem, imádni való kislányos bájával.
      El sem tudom hinni, hogy nem tűnik annak! De természetesen rettenetesen köszönöm, amiért ezt mondod, elképzelhetetlenül megnyugtató! Jaj, ennek nagyon örülök, hálás vagyok, amiért belekezdtél!:')
      Mindenért nagyon hálás vagyok így összegezve, szerintem pedig éppen Te vagy elképesztően, csodálatosan mesés, köszönöm, amiért írtál, erőt adott! <33333

      Millió puszi & ölelés, Azy

      Törlés
  5. Édes, Dárága Azy!

    Egyszerűen....Egyszerűen....Nincsenek rá szavak! Ez az egész annyira édes! *---* A két Tomlinson, egyszerűen imádni valóak. Nem tudok mit mondani, sajnálom, még mindig a hatása alatt állok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes, Drága Rebi!:)

      Nem is kell, nekem az is éppen elég, hogy ezeket leírtad. Ha nem bánod pozitívumként könyvelem el, hogy nem találod a szavakat, mert ezek szerint akkor tényleg volt valamilyen hatása! Hálásan köszönök mindent! <333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azym!

    Igaz nem mindig szoktam megjegyzést írni, amit sajnálok is..csak lusta vagyok. Viszont ez a rész is fantasztikus lett, akár a többi. Imádom ezt a blogot. Olyan jó olvasni amit írsz...és annyira jól fogalmazol, hogy érzéseket vált ki belőlem. Vegyük pl. Louis és Lottiet. Vigyorogva olvastam, ahogy leírtad az érzéseiket, és hogy mit csinálnak. Annyira cukik. Nagyon szurkolok Ninának és Lou-nak hogy jöjjenek végre össze.
    Ui.: maximálisan megérdemled a sok díjat és a feliratkozókat.

    Puszil: Gabriella :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jah és a kinézet csodás :) nagyon szépeket tudsz készíteni

      Törlés
    2. Drága Gabirellám!

      Nem kell sajnálnod, hiszen néha írsz, és már ez örömmel tölt el! Jaj, de aranyos vagy, amiért ezt mondod! Nagyon nagyon nagyon köszönöm, el se tudod képzelni, mennyire jól esik, ha komolyan ezt gondolod! <3333

      UI: Elképzelhetetlenül hálás vagyok ezért a mondatért, hiszen állandóan attól tartok, mások nem értenének Veled egyet.... Imádlak, amiért támogatsz! <3333

      UI2.: Köszönöm!:')

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Szia Azy!<3:)

    Amikor megnyitottam az uj reszt,azon gondolkoztam, hogy milyen uj jelzovel lehetne illetni az irasod.. Ki is talaltam egy csomo ujat,csak sajnos elolvastam az uj reszed.. Es mar megint nem talalok szavakat.. Annyira nagyon jo! <33
    Szegeny Loui:( orulok hogy azert valaki ott van vele..Lottie szemelyeben:) Tomlinson tesok: szerelmi banat..:(
    Remelem,hogy minden rendbe jon:)!

    Siess a kovetkezovel! <33
    Pihenj sokat<33!

    Sok puszi es oleles: Lizi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lizi!

      Igazán sokat jelent, ha nem találsz szavakat. Ezt egy pozitív dolognak könyvelem el, ha nem bánod, elvégre jó, ha valamilyen hatást kiváltottam, nem? Én pedig igazán örülök, amiért ennyire kedvesen írsz, újra és újra, iszonyatosan hálás vagyok!:') <3333
      Te is pihenj sokat! <33

      Sok puszi & ölelés, Azy

      Törlés
  8. Drága, tehetséges Azym!

    Képzeld el csalódva vettem észre, hogy az előző két részednél nem találtam a kommentemet pedig írtam. :( Nem tudom miért..de jól felidegesített, na mindegy. :I
    Annyira cuki és remek karakter lett Lottie, máris megkedveltem! Remélem azért még fog kapni egy kis szerepet. Louist annyira szeretem, és most majd megszakad érte a szívem, hogy mennyire maga alatt van..de remélem sikerül összeszednie magát! :) Megint csodás részt hoztál nekünk, élvezet volt olvasni, kár hogy egyszer minden résznek vége. :(
    Amúgy te hogy vagy? Hogy bírod a sulit és az írást is egyszerre?

    Pippa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, Egyetlen Pippám!

      Te jó ég, tényleg? Én esküszöm, hogy még színét se láttam a kommentednek, de borzasztóan köszönöm, amiért mégis írtál! És az a lényeg, hogy most ezt olvashatom, nem?:')
      Örülök, amennyiben Lottie Téged is megnyert magának, és biztosíthatlak róla, hogy nem fog teljesen eltűnni, visszatérő mellékszereplő lesz! Louis pedig hát, csak... egyszerűen önmaga.
      Te pedig megint levettél a lábamról, hihetetlenül boldog vagyok, amiért újra látom a nevedet, köszönöm! <3333 :')
      Aranyos vagy, amiért kérdezed! Köszönöm jól vagyok, a sulit egyre nehezebben, de minden erőmmel próbálom őket összekombinálni... És Te hogy vagy? Mivel telnek a napjaid, nehéz a suli?:)

      Sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  9. Hello! Hello! :)

    Most jutottam el oda, hogy irigylem Lottie-t. Louis annyira jó báty, hogy el sem lehet mondani. Sajnos az én, és az öcsém viszonya közel sem ilyen. Mi folyton veszekszünk és keresztbe teszünk a másiknak. :( Remélem egyszer majd megváltozik a kapcsolatunk.
    De vissza a történethez: IMÁDTAM!!! Annyira jó volt. Remélem Louis félre teszi a büszkeségét és hajlandó lesz megbeszélni a történteket Norina-val, és azt is remélem, hogy ezek után nem nagyon fog a piához nyulni. Lottie-t egyszerűen imádom, annyira cuki és gondoskodó. Lou hálás lehet neki.
    Köszönöm a fantasztikus részt! Kitartást a suliban és az irásban is!

    Ezer puszi, Jule!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule!:)

      Akkor nem vagy egyedül, én is szívesen elfogadnám Louis-t, hiszen a veszekedéseik ellenére tényleg aranyos testvérpárt alkotnak. Sajnálom, amiért nálatok nem ilyen kapcsolat alakult ki az öcséddel, én tiszta szívemből remélem, hogy igazad lesz, és meg fog változni! <3
      És tudod én kit imádok? Téged! Annyira jól esik, amiért nem pártoltál még el mellőlem, és folyamatosan írsz! Köszönöm, köszönöm, csodálatos vagy! <3 Neked is sok kitartás! :)

      Ezer puszi, Azy

      Törlés
  10. Drága Azym!
    Ahogy ígértem, itt vagyok, és írok! A fejezet fantasztikus lett, ahogy mindig. Louis nagyon édes, én is bármikor elfogadnék egy ilyen bátyust.
    A kinézet, most kimondottan tetszik, komolyan, csodálatos, főleg a fejléc*----*
    Puszi,
    LTP

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága LTP!

      Igen, látom, és nagyon nagyon köszönöm! Louis-val kapcsolatban egyetértek!:') Jaj, pedig én csináltam, és ami azt illeti, nem tetszik, de sajnos nincs más... Mindenesetre köszönöm, hogy így gondolod! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Drága Napsugaram!:3

    Jaj, ez a Louis. Makacs, mint egy öszvér... De rá kellett jönnöm, hogy ebben hasonlítunk. Viszont remélem végül mégiscsak meggondolja magát. Annyira remek párost alkotnak/alkotnának Ninával.
    Világéletemben szerettem volna egy bátyót... ezek után egy Lou-t akarok. Istenem, elképesztően aranyosan viselkedett Lottie-val.
    Az új kinézetbe beleszerettem.. imádom a fejléced! *Q*
    Meg persze a történeted.
    Meg téged.:3
    Várom a kövi szombatot!<3

    Csók, Tina xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Gyönyörűm!:)

      Örülök, amiért sikerült hasonlóságot húzni közted és Louis között, ez sokat számít nekem. Én is így gondolom, de ők alakítják a történetet, nem tudok beleszólni!:) Louis tényleg lehengerlő bátyó, és megint csak egyetértek Veled, egy ilyen testvér jól jönne! Jaj, köszönöm, örülök, ha tetszik!:'')
      Hálás köszönetem úgy mindenért, csodálatosan drága vagy, remélem tudod! <333

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Az előző részhez azt írtam, hogy kissé komor lett a hangulata. Számomra legalábbis biztosan. Erre több jelző is eszembe jutott: kedves, tanulságos, szívet melengető

    Nagyon tetszik Lottie és Louis kapcsolata. Érdekes az egész, mármint a lány felbukkanása. Mint egy angyal, tudta mikor van rá szüksége a bátyjának. Louis ismételten makacs, elutasító. De talán Lottie az egyetlen, akit ennek ellenére sem tud sokáig eltaszítani magától. Irigylésre méltó a kapcsolat közöttük. Nekem is van egy bátyám, de sajnos korántsem ilyen jó a viszonyunk. Valahogy nem találjuk a közös részt, ami mindkettőnket egyformán érdekel. Ez szinte naponta eszembe jut és elgondolkodtat. Számomra nagyon tanulságos fejezet lett, az igazi testvéri összetartás története! :)

    Louis még mindig tagadja az érzéseit, amit Nina iránt táplál. Sok mindent saját magának sem ismer be és próbál egy hazug képet felállítani, amit ha minél többször mondogat, egyszer el is hisz. Viszont Lottie pontosan és könyörtelenül rátapint ezekre az érzésekre, az igazságra. És Louis-nak nagyon nem tetszik!

    Kíváncsi vagyok mi sül ki ebből, hogyan alakul a folytatás!

    Kedveltem ezt a részt, fenomenális lett, légy vele tisztában! :))

    puszillak, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cami!

      Örülök neki, ha most ezt a részt egy kicsit könnyedebbnek érezted, nem akarom a blogot túl szomorkássá tenni.
      Tökéletesen sikerült megfogalmaznod, jó testvérként mindig tudja, mikor kell hirtelen megjelenni, és egy kis vidámságot és színt vinni Louis életébe. Igen, éppen ezért tartom a lányt az egyik kedvenc, és legfontosabb szereplőként számon. Fontos, hogy legyen valaki olyan is Lou életében, akivel tud beszélgetni, és bármit is tesz, mellette marad. Sajnálom, amiért neked nem ilyen a kapcsolatod a bátyáddal, de őszintén bízom benne, hogy ez egyszer változni fog! <3
      Az utolsó bekezdésed pedig pontosan a valóságot tükrözi, hiszen tényleg nehéz úgy beismerni valamit, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a másik hasonlóan és ugyanolyan szinten érez! Lottie pedig csak szimplán ismeri már a bátyját, és nem hagyja, hogy hazudozzon magának!:)
      Drága, Camim, azt sem tudom hogyan köszönjem meg, amiért ebbe a blogba is belekezdtél, egyszerűen lehengerlő mennyi biztatást és erőt tudsz adni azzal, hogy megosztod velem a véleményedet, illetve, hogy Te miképpen látod a történetet. Hálás vagyok, rengeteget jelentenek az ilyen kommentek, köszönöm! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Kedves Azy!
    Nagyon jó lett megint a rész, gratulálok.
    Meglepi nálam: http://alarc-coco.blogspot.hu/p/dijak.html
    Üdv: L*encii.~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves L*encii.~!

      Nagyon köszönöm, boldog vagyok, ha így gondolod! A díjért pedig nagyon hálás vagyok, sokat jelent, amiért gondoltál rám! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  14. Jéha...
    Igazából semmit sem tudok mondani. Komolyan. :D Valamiért boldog karácsonyi hangulatom lett a rész végére (ne kérdezd...), pedig olyan... nyomott (és eszméletlen, hihetetlen, fenomenális, felülmúlhatatlan, utolérhetetlen, csodálatos, mesés, elbűvölő, király, zsír, rohadt jó, atom, menő, sirály, csudajó, lélegzetelállító stb) hangulatú, de még így is egyszerűen imádom...
    Jajj Lou... :( :cc
    Kíváncsi vagyok már a kövire. :3 SIESS. :D
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Stella!

      Először is köszönöm, hogy írsz, tök mindegy mit és mennyit. Rendben, nem kérdezem, de meg kell jegyeznem, furcsa!:D Jaj, a jelzőid egytől egyig nagyon aranyosak, ahogyan az is, hogy így összeszedted őket! Ha komolyan így gondolod, akkor rengetettel tartozom neked, köszönöm, köszönöm, én pedig Téged imádlak! <33

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  15. Drága Azy ♥!

    Először is, i-m-á-d-o-m a kinézetet és szeretném, ha egy ideig még ez lenne ♥ :) Másodszor pedig... Nem tudom, hova tudnálak még dicsérni... Egyszerűen fantasztikus vagy és egy rendkívüli tehetség :D Beleszerettem az írásodba, a történetbe... Mindenbe :) Imádtam a részt, legfőképp azért, mert Louis szemszögből írtad ♥ :) Sajnáltam szegényt, hogy Nina faképnél hagyta... De azért nem kellett volna ismét az italhoz rohannia :"D Lottie felbukkanása mosolyt csalt az arcomra... A testvér momentumok meg egyenesek megríkattak... Jaj, beleszerettem ebbe a részbe :D Remélem, Louis kitart egy picit és megvárja Nina-t :DD

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét és a jövőhéthez kitartást kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy! <3

      Köszönöm szépen, pedig én készítettem, és nekem nem is tetszik... De ne aggódj, nincs más, úgyhogy azt hiszem egy ideig nem lesz változtatás! :)
      Jaj, aaanyira jól esik, amiért ezeket mondod, kis híján bekönnyezek! Hihetetlen, hogy ennyi idő után is kitartasz mellettem, pedig az egyik legrégebbi Olvasóm vagy! Köszönöm, köszönöm drága Macy! <33
      További szép hetet, és kitartás Neked is!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  16. Drága Azy!

    Őszinte leszek, bűntatom lett azután, hogy elolvastam a válaszodat a kommentemre. Nem akartalak elbizonytalanítani azzal, hogy leírtam amit gondolok. Sajnálom és ígérem többet nem fog előfordulni. Mostantól tényleg figyelni fogok arra, hogy mit írok le és hogy azt úgy fogalmazzam meg, hogy ne keltsem benned ilyen érzéseket!
    A részről nem tudok sok mindent mondani csak annyit, hogy fantasztikus lett. Louis érzéseit úgy letudtad írni, hogy teljesen át tudtam élni. A szívem szakadt meg mikor Lottie-nak mesélt Nináről és nagyon reménykedem benne, hogy mind Louis-nak, mind Ninának megjön az esze és megbeszélik a dolgot valamin rájönnek arra, hogy egymásnak vannak kitalálva. Rossz volt olvasni, hogy Louis megint az alkoholhoz nyúlt viszont az, hogy a húga kitartott mellette és vele maradt nagyon tetszett. Ritka az ilyen testvér kapcsolat. Sajnálom, hogy Lottie-nak is nehéz az élete és megértem, hogy Louis aggódik érte. Nehéz lehet elviselni azt a hirtelen jött figyelmet amit Louis hírnevének köszönhetnek. Remélem az a dolog is rendeződni fog minél hamarabb.
    Nagyon várom várom már a folytatást és remélem hamarosan boldog és vidám részeket olvashatunk majd tőled, bár nekem még ezek a szomorkás hangulatúak is tetszenek, mert bármit olvassak tőled, megszeretem! Fantasztikus lett és egyre kíváncsibb vagyok, hogy hogyan fogod bonyolítani a történetet! Az új kinézet megint csodás lett!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Jaj, pedig egyáltalán nem ezt szerettem volna. Mindig is fontos volt, fontos lesz, hogy mit gondolsz. Éppen ezért nem akarom, hogy ne mond el! Kérlek, mindig légy velem őszinte, hiszen ez tud a legtöbbet segíteni! Még akkor is, ha az negatív!:)
      Éppen ezért, ha tényleg tetszett a rész, akkor nagyon örülök neki, rettenetesen sokat jelent, hogy most talán ez jobban sikerült. Szeretnék valami újat mondani, de az az igazság, hogy egyetértek veled mindenben. Szerintem is aranyos Lottie és Louis kapcsolata, fontos, hogy egymás mellett legyenek, és támogassák a másikat.
      Tényleg sokat adok a véleményre, ezért még egyszer szeretnélek megkérni, hogy bűntudat nélkül azt írd le, ahogyan gondolod! Köszönettel tartozom mindenért, a rengeteg támogatásért, biztató szavakért, egyszerűen felfogni is képtelen vagyok, mit tettem, amiért egy ennyire csodálatos, kedves és drága Olvasóval áldott meg az ég! Iszonyatosan hálás vagyok, komolyan! <33

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  17. Istenem drágám!
    Olyannyira lenyűgöző a tehetsége van higy szavakkal nem lehet elmondani! Louis tényleg remek! Úgy mindenben. Kicsit sajnálom mivel Norina mostanában elég furcsa lett... Abban bisztos vagyok hogy Lou és Lotti nagyon jó testvérek, én ezzel nem így vagyok a bátyámmal úgyhogy nagyon irigylem őket! Nem tudom mit kellene mondanom... Lényegében annyi hogy Imádom a blogod. Ez a rész valami fantasztikus és nagyon aranyos.És tűkön ülve várom már a következő részt!!
    Ölel Liza. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj és a hibákért bocsi siettem...

      Törlés
    2. Drága Liza!

      Te jó ég, ne mondj ilyeneket, mert kis híján sírva fakadok! Annyira, de annyira köszönöm, amiért így gondolod! Sajnálom, hogy neked nem ilyesfajta a kapcsolatod a testvéreddel, de őszintén remélem, hogy ez változni fog!<3
      Én pedig Téged imádlak, borzasztóan aranyos, hogy mindig itt vagy, és írsz nekem, rettenetesen sokat jelent! Köszönöm, köszönöm! <33

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  18. Édes Azy!
    Hihetetlen, csodás, elragadó lett ez a rész is. Annyira jó lett, még így is hogy Norina nem szerepelt benne. Louis és Lottie hihetetlenül aranyos testvér pár. Annyira jól mégírtad az egész részt, megint csak azt tudom mondani - írni - hogy hihetetlen és az is. Elragadó hogy Lottie mennyire szereti, hogy kitart Louis mellett.

    Az új kinézett nagyon jó lett. Csak nem igazán értem mért változtatsz ennyit, bármit nagyon jók, szépek a fejlécek csak mért változtatni ennyit?

    ezermilliopuszi&ölelés, Dotti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes Dotti!

      Borzasztó hálás vagyok, hogy így gondolod, sokat jelent, amiért még Nina nélkül is elnyerte a tetszésed a rész, illetve a Louis-Lottie kapcsolatot is aranyosnak találod! Köszönök mindent! <33
      Örülök, ha tetszik, nekem nem annyira, de sajnos nincs más... Az a gond, hogy sosem vagyok vele megelégedve, ezért próbálom az előzőt mindig felülmúlni. Sajnálom, ha zavar, most minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy leálljak!:)

      Ezermilliópuszi&ölelés Neked is drága, Azy

      Törlés
  19. Kedves Azy!
    Tökéletes rész lett, vár nálam egy meglepetés: http://louteasdele.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Klaudia!

      Boldog vagyok, ha tetszett a rész, és borzasztóan köszönöm a díjat!:') <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  20. Drága Azy!

    Szörnyen sajnálom,hogy most kommentelek,de telefonról már nem próbálkozok. :) Nagyon jó lett ez a réz,csak úgy,mint a többi. Áhh de jó fej volt a Lottie. Kis aranyos. Louis hát ez kész. Mondjuk kicsit szomorú volt, ilyen állpotban "látni". Szuper lett várom a következőt. És nézz hülyének meg bárminek,de kijelenthetd van egy csodálos. Igen,én vagyok. Olyan fantasztikussan írsz..te jó ég. Bele tudom képzelni magam hol Louis , hol Nina szerepébe. És az,hogy szombaton van energiát blogot írni. Nekem is van egy blogom,de iskola kezdetével szüneteltetem...félre ne érsd imádom azt a kevéske olvasóimat,de hogy még fáradtan,egy hosszú hét után ilyen részt írni. Jézus..lehidalok.És nem akarok tényleg nyalizni így gondolom a dolgokat. Hihetetlenül csüröd-csavarod a történetet. Nem tudom elégszer elmondani ...köszönöm ,hogy vagy! :) Sok blogot olvastam,de az egyik se ér fel a tiédhez! Remélem hamarosssan újabb részt hozol,bár megértem mennyi dolgod lehet. Kitartást a héthez. Vigyázz magadra,nem akarom,hogy baj érje a kedvenc bloggerem! xd sok puszit küldök innen is.


    xoxo : Dórci

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dórci!

      Jaj, eszedbe se jusson bocsánatot kérni! Eleve nekem kell hálásnak lennem, hogy egyáltalán írsz! Az meg a másik, hogy én meg a válaszadással kések mindig...(sajnálom,sajnálom,sajnálom)<3
      Borzasztóan örülök, amennyiben tényleg tetszett a rész, és te jó ég, annyira örülök, amiért így gondolod, rengeteg jelent! Az pedig, hogy beletudod képzelni magadat a részekbe, borzasztóan boldoggá tesz, köszönöm!
      Elhiszem, hogy szünetelteted, az iskola kezdetével sajnos szerintem mindenkinek kevés lett a szabadideje...:(
      Hihetetlenül, de még annál is jobban meghat, amiket írsz, én tartozom köszönettel, amiért ilyen csodálatos vagy, komolyan elsírom magamat a soraidon! <3333333
      Te is vigyázz magadra! :') <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  21. Drága Azym :)
    Nagyon szégyellem magam :( kérlek ne haragudj az elmúlt hetekben nem volt egy percnyi időm sem h elolvassam a blogod :( de ezt most bepótoltam annyira sajnálom kérlek ne haragudj :( nagyon fantasztikus imádtam ezt a részt és az előzőeket is :) Imádtam :D te vagy a legjobb <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Nem kell szégyellned, tökéletesen megértem, amiért nincsen időd. Nekem az is rengeteget jelent, hogy néha azért tudsz írni, jó érzés látni a nevedet! Én Téged imádlak, hiszen annyira boldog vagyok, hogy támogatsz, és amikor képes vagy, írsz is! Hálás köszönetem! <33

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  22. Édes, drága, egyetlen Azym!

    Annyira bánt a dolog, hogy ismételten ilyen későn tudtam csak elolvasni az új fejezeteket, hiszen majd megölt a kíváncsiság a folytatást illetőleg!
    Ééééés ismételten nem kellett csalódnom.:) Borzasztóan, egetrengetően csodálatosan írsz, és ebből nemhogy két részt, hanem százhuszonkettőt is kapásból végig tudnék olvasni! Imádom, ahogyan a szavakkal bánsz, nem túlzok, ha azt mondom, némelyik, napjainkban felkapott könyv nincs ilyen jól megszerkesztve, igényesen kidolgozva, mint a te munkád! Egyszerűen csak csodállak, már megint erre akartam kilyukadni.:)
    Az előző részhez hozzászólva, annyira édes volt Louis, ahogyan próbált közel kerülni Ninához, és olyan szomorú volt látni azt, hogy szegénynek csalódnia kellett.:/
    És amit a legjobban imádtam az előző részben az a Deon-Zayn páros kapcsolatáról említett kis információk. Nagyon okos dolog belefűzni ebbe a történetbe is azt a szálat, hiszen ezzel szerintem sokunkat megörvendeztetsz-engem pláne! ;D
    Na, és akkor térjünk át erre a részre. Szörnyű volt ezeket a sorokat olvasni Lou-ról, hogy ismételten a pohár fenekére néz, de szerencsére ott van Lottie, a legjobb támasz, és remélhetőleg a mi drága szépfiúnk nemsokára újra összekapja magát! :)
    Ajj nem is tudom mit írjak még, egyszerűen csak ismételten a történet hatása alatt állok! Annyira örülök, hogy hónapokkal ezelőtt rátaláltam a műveidre. Nem csak azért, mert egy remek programmal gazdagodtam, hanem azért is, mert rájöttem, nem halt még meg minden művészet a bloggeren, és vannak még olyan csodálatos, remek, fenomenális írók is, mint te.:)

    Tűkön ülve várom a folytatást, amit végre időben eltudok majd olvasni, szóval alig bírom kivárni a szombatot! :)

    Millió puszi, Lily

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Legdrágább Lilym!

      Azt sem tudom mit kéne mondanom így elsőre, a köszönöm nem fejezné ki kellően, amit érzek. Annyira, de annyira boldoggá tesz, hogy pont Te írsz nekem ilyeneket, fogalmam sincs miképpen tudnám meghálálni, hogy olvasol. Rettenetesen hálás vagyok, csak hogy tudd! Én pedig Téged csodállak, fantasztikusan, gyönyörűen, lehengerlően tehetséges vagy, éppen ezért csak kapkodom a fejemet a kedves szavaidra!
      Én se tudom mit kéne írnom, hiszen rettenetesen meg vagyok illetődve a soraidat olvasna, nem tudom mit tettem, amivel kiérdemeltelek Téged, de örökké hálás leszek! <3333
      Mindent köszönök, drága Lily, elképesztő vagy! <3

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  23. Drága Azy!
    Egyszerűen imádtam a részt :) Annyira szépen írtad le Louis és Lottie kapcsolatát, hogy legszívesebben én is elfogadnék egy ilyen húgot vagy nagytesót. Először furcsálltam, hogy Lottie Louis támasza, hisz ő a fiatalabb, de rájöttem, hogy erről szó sincs, mindkettőjüknek ugyan olyan szükségük van egymásnak.
    Remélem, hogy Louisnak és Norinának sikerül egy arany középutat találni, mert már annyira szeretném ha együtt lennének. :')
    Soksoksok puszi <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Kikiih!

      Sokat jelent, hogy elmondod a véleményedet, pláne, hogy ilyen aranyosokat gondolsz! Én is nagyon kedvelem a Lottie-Louis kapcsolatot, de az sokkal többet jelent, hogy Te is! Köszönettel tartozom mindenért, egyszerűen lehengerlő a támogatásod, hálás vagyok! <3333

      Sok-sok-sok puszi, Azy

      Törlés
  24. Kedves Azy!

    Ámulok és bámulok amiért ilyen tehetséges vagy és ilyen jól írsz! Egyszerűen nem találom a szavakat annyira tökéletes amit csinálsz! Mindig mindent olyan jól leírsz, részletezel. Teljes mértékben bele tudom élni magam egy-egy fejezetbe. És, hogy minden új résznél megváltozik a kinézet. Tényleg nem tudok már mint mondani. Egyszerűen TÖKÉLETES a blog kinézete és a történet is! Hogy a fejezetről is mondjak pár szót és ne csak fecsegjek feleslegesen..
    Nem örültem neki mikor Louis újra az italt választotta, de Norina miatt nem csoda, hogy ennyire ki van.. én is meglepődtem, hogy pont Lottie a támasza, de olyan jól leírtad, hogy el is felejtettem, hogy Lottie fiatalabb, mint Louis. Egyszerűen jó volt olvasni ahogy Lottie törődött Louis-val és nem hagyta magára.
    Remélem, hogy azért Louis és Norina között rendbe jön minden hamarosan és rájönnek, hogy ők nem tudnak csak barátok maradni.
    xoxo,
    Anastasia.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Anastasia!

      Én pedig azért, mert ennyire édes dolgokat írsz nekem! Te jó ég, mivel érdemeltem én ezt ki? Jaj, annyira, de annyira köszönöm, tényleg borzasztóan hálás vagyok minden egyes szóért, szerintem nem is sejted mekkora boldogságot okozol velük! Iszonyatosan köszönök mindent, komolyan imádlak! <3333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  25. Kedves Azy!
    Egy 30perce kezdtem el olvasni a blogod és nagyon tetszik :) Kérlek írj kövit gyorsan!
    xoxo,
    Nati.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nati!

      Örülök, amiért nekikezdtél, és már kint is van a következő!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  26. Kedves Azy!

    Nagyon-nagyon jól írsz!A téma mondandója mindig úgy jön le,mintha velem történne meg!Minden apró részletet kidolgozol és többek között ezért is ilyen jó!Ne hagyd abba az írást!Szerintem sikeres jövőd lenne benne!
    Várom a további részeket!
    Somebody XxX

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Somebody!

      Jaj, Te pedig nagyon-nagyon kedves vagy! Sokat jelent, amiért azt mondod, bele tudod élni magadat, és rettenetesen hálás vagyok a biztató véleményed miatt! Köszönöm szépen! :') <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  27. Drága Azym!

    Bocsánat, hogy csak most írok, de elég zavaros mostanában minden. A részt már nem sokkal azután olvastam, hogy feltetted, csak most jutottam el a kommentig.
    Az, hogy Louis megint az alkoholhoz nyúl elég keserű érzést keltett bennem, ami pedig Ninát illeti.. Fúú. Nem is tudom. elég korlátoltnak tűnik és retteg, attól, hogy valaki közel kerüljön hozzá. Csak kifogásokat keres. Nekem ez jött le. Így viszont teljesen meg tudom érteni Louis-t és csodálom az eddigi kitartását. :D Remélem, Norina megenyhül.
    Azt hiszem ezt a részt összességében az aranyos szóval tudnám illetni. Lottie megjelenése mindig 'aranyos' hangulatot kelt bennem, és ez kihat a fejezet hangulatára is (számomra).
    Annyira vicces, ahogy az orránál fogva vezeti Louis-t. :D Ez annyira.. jellemző rá.
    Az utolsó mondat: 'És mindketten tudjuk, hogy egyszer nekem is ott volt.' nagyon kíváncsivá tett. Remélem a későbbiekben erről még hallunk. :)
    Csak így tovább!

    Ezer csók, Vi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vim!

      Jaj, ne viccelj, emiatt nem kell bocsánatot kérned! Úgy sejtem, itt a zavaros nem épp pozitív jelző, így remélem hamarosan nem lesz zavaros minden körülötted! <3
      Nagyon jól esik, amiért viszont így utólag is írsz, el sem tudod képzelni, mennyire sokat jelent nekem a véleményed! Igen, azt hiszem jól látod a helyzetet, bár nem igazán szeretem konkrétan kijelenti a szereplőim érzéseit, jobb, ha mindenki saját maga vonja le a következtetést. Elképesztő érzés olvasni, hogy Te is megkedvelted Lottie karakterét, én is imádom, be kell vallanom!
      Még egyszer köszönöm, amiért itt vagy, megosztod velem a véleményed és támogatsz! Rengeteget jelent, hálás vagyok! <333

      Ezer puszi, Azy

      Törlés