23 - Élet és halál

Drága Olvasóim!

Itt is lenne a huszonharmadik rész, remélem, hogy tetszeni fog! Szeretném megköszönni a rengeteg támogatást, amit folyamatosan megkapok Tőletek, nálatok nincsenek jobb Olvasók! Imádlak Titeket, köszönöm, hogy vagytok, mert iszonyú sok erőt adtok! Hálás vagyok!

Puszi, Azy

UI: Minden kommentre válaszolok, amint tudok, ígérem!

Fejemben ezer és ezer gondolat cikázik végig, meg se bírok szólalni. Ajkamat kezdem véresre harapni, könnyeim megállíthatatlanul hullanak. Semmi másra nem tudok koncentrálni, csak arra, hogy Louis-nak baja esett. Kórházban van. A szívem kihagy egy ütemet, talán végre le is állhatna. Megállhatna, és vele együtt a világ is. Csak egy perce. Lassítson le, legyen időm levegőt venni. Legyen lehetőségem végigpörgetni az eddigi életemet, utánajárni hol rontottam el. Talán rájönnék miképpen jutottam idáig. 
És akkor a kívánságom teljesül. Hatvan másodperc erejéig a világ megszűnik létezni. A kétségbeesett beszéd egyre halkul, míg végül elhal. A kezem mozdulat közben megáll. A könnyeim elapadnak, nedves arcbőröm kissé megnyugszik. Tekintetem a távolba mered, egy jobb életért könyörög. Ahol nincsen több szenvedés, ahol az emberek boldogan élhetnek, pusztán azért, mert szeretnek. 
Nincsen más, csak Ő és én. 
Sikoly kúszik be a fülembe, hangos, fülsértő, mégis szívszaggató. Messziről érkezik, egyre közeledik. Próbálom felfogni kitől származik, keresem a tulajdonosát. Aztán megtalálom saját személyemben. Fokozatosan térek vissza a valóságba, rádöbbenek: én ordítok. 
Kezemben már nincsen ott a telefon, Lottie vette át, míg Deon próbál csitítani, kiszedni belőlem mi a gond. Charlotte sírva fakad, Deon aggódik, én ellököm magamtól, a földre rogyok. Ordítva zokogok, a hajamat tépem, olyan erővel, amilyennel csak képes vagyok.
Zavaros a kép. Homályos a látásom. Érzem, hogy lefognak, próbálnak elhalkítani. Nem bírom erővel, hagyom, hadd rángassanak. Visszafektetnek az ágyba. Takaró, sok papírzsebi, sötétség. Hamar álomba ájulok. Állandó forgolódás, sírás. Felkelek, nem érzem jól magamat, lángol mindenem. Lotte és Deon keserves, kimerült arcra. Vizes borogatás a homlokomon. 

Erőtlenül nyitogatom a szememet, az ablakon keresztül érkező halovány fénycsóva bántja a szememet. Nem tudom hol vagyok. Megdörzsölöm az arcomat, tekintetemmel ismerős arcokat keresek. 
- Felébredt.
Végre eljut a tudatomig a körülöttem folyó cselekmények sorozata. Deon a kormány mögött, Charlotte az anyósülésen. Én hátul végigfektetve. A kint elsuhanó táj alapján nem rég pirkadt.
- Mi ez az egész? - kérdezem összezavarodva, próbálom értelmezni a velem történő dolgokat.
- Az éjszaka alatt belázasodtál - közli a tényt Lottie, hátrafordul. - Most éppen Doncaster-be tartunk, írtunk apukádnak, hogy ne aggódjon. 
Mialatt beszél, alaposan tanulmányozom. Fáradt és megviselt, semmi kérdés. Szemei vörösek, sötét karikák éktelenkednek alatta. Szőke haját lófarokba fogta feje tetején.
- Nem áll össze a kép sok mindennel kapcsolatban... - nyögöm, fejemet fogva próbálom csillapítani a fejfájásomat. Nehézkesen ülök fel, kérőn pillantok rájuk, magyarázatra várva. - Mit keresett Louis Doncaster-ben?
- Nála töltöttem egy kis időt, szombat éjszaka pedig még haza is vitt autóval. Deon és Zayn velük tartottak, hogy kicsit jobb kedvre derítsék. Eléggé későn leértünk, mindenki boldog volt, amiért végre hazalátogatott. És engem is elfelejtettek leszidni, amiért tulajdonképpen leléptem - meséli monoton hangon. - Vasárnap Zayn-ék visszaindultak Londonba, én pedig úgy gondoltam mégiscsak visszajövök velük - sóhajt halkat. - Még nem bírok Martin szemébe nézni, ennyi az egész.
Csendesen ízlelgetem a szavakat, minden igyekezetem szerint illesztgetem össze az elemeket. Martin-ról már hallottam, de a szakításuk kicsit hidegzuhanyként ér. Fogalmam se volt róla!
- Azt hittem... - kezdenék bele, de Lottie nem hajlandó a szerelmi életének részleteibe beavatni.
- Beszéltem Deon-nal, megkértem, látogassunk el hozzád. Valahogy sejtettem, hogy nem vagy túl jól.
Látom magam előtt az eseményeket, de ezzel a legrosszabb akaratlanul is eszembe jut. Louis bizony Doncaster-ben maradt. Kimászott a tetőre, ahova kiskorában mindig. Megcsúszott. Leesett. Összetörte magát. Kórházba vitték életveszélyes sérülésekkel.
Szememben könnyek jelennek meg, azzal próbálok gátat szabni nekik, hogy lehunyom a szemet. Gondolkodnom kell! Erősnek kell lennem. Össze kell szednem magamat, mert így csak teher leszek mindenkinek.
- Mikor érünk oda? - suttogom halkan, rendesen is felülök, beövezem a magamat.
- Még egy jó negyven perc - válaszol idegesen dobolva a kormányon Deon, lopva pillant a kint gyülekező esőfelhőkre. - Reméljük nem fog esni.
Csak csendesen bólintok, fejemet a hideg üvegnek döntöm. Üresen, a semmibe meredek, ajkaimat összeszorítom. Bármennyire is próbálok nem Rá gondolni, képtelenség. Annyi érzelem kavarog bennem, szinte megfullasztanak. Aggódom, mert mi van, ha nem lesz jobban? Féltem. Hiába akarok nélküle élni, azt már nem bírnám elviselni, hogy a világon sincsen. Belehalnék a gondolatba, ha nem láthatnám többé. Ha úgy kéne tovább léteznem, hogy nem mondtam ki időben, mennyire szeretem. Tudnia kell.
Ez az egész az én hibám. Önző, ostoba voltam, aki annyira büszke, hogy nem képes elviselni, ha más gondoskodik róla. Nem bíztam abba eléggé, hogy nem fog újra elítélni, azért, aki vagyok.
A percek csak úgy szállnak, mire feleszmélek gondolataimból, elhaladunk egy 'Doncaster' feliratú tábla mellett. Ezután már nehezen bírok egy helyben maradni, legszívesebben kirántanám a kocsi ajtaját, hogy szaladva tehessem meg a maradék utat. Futnék, amennyire gyorsan csak tudnék. Mindent beleadnék, mert a végén Louis várna. Láthatnám.
Ám amikor leparkolunk a kórház parkolójában, meg se mozdulok. Lottie és Deon sietősen pattan ki, arcukon a tehetetlenség dühe, kétségbeesés, aggodalom keserű egyvelege játszik. A környéken rengeteg fotós, tévés, nyilvánvalóan gerinctelen módon ebből is pénzt akarnak csinálni. Ezen kívül rajongók százai is megjelentek, hihetetlen. Már egy ilyen dolgot sem tartanak tiszteletben? Bár minden hiába, egy bizonyos körzetben nem közelíthetik meg a kórházat, rendőrök tartják vissza a tömeget.
- Mi lesz már, gyere! - int Lottie visszanézve. Mikor látja a tétovázásomat, megáll.
- Nem megy - rázom a fejemet. - Ott lesz Louis teljes családja, nem bírom - hajtogatom. - Nem bírom... Nem bírok a szemükbe nézni.
- Norina! - lép Charlotte mellé Deon is, dühös. Nem láttam még ilyennek, de ez a helyzet mindenkire rossz hatással van. - Felállsz, szembenézel mindenkivel, mert erősebb vagy, mint hiszed! Louis-nak pedig szüksége lesz rád, ha egyszer jobban lesz!
- Mi lesz, ha tévedsz? - nyögöm ki, ami annyira nyomaszt.
- Bele se gondoljunk - rázza Lottie a fejét, együttérzően ragadja meg a kezemet.
Erősebb vagy, mint hiszed. Louis-nak szüksége van rád. Hiszen egyszer jobban lesz. Megállíthatatlanul csak ezt hajtogatom magamban. Nem nézek oldalra, csak a kórház bejáratát látom magam előtt, miközben rászorítok Lotte kezére.
A fotocellás ajtó kinyílik előttünk, szaladva rohanunk a pulthoz, ahol információt kaphatunk Louis-ról. Sajnos még így is állnak előttünk, egy ideges nő hadonászik, miközben össze-vissza beszél valami autóbalesetről. Lopva körbenézek. A kórház központi váróterme eléggé tele van, családok várnak zsebkendőt szorongatva, szülök beszélgetnek halkan. Látom, amint a fehér, foszforeszkáló folyosón végigtolnak egy idős hölgyet, infúzióra kötve. Mellette egy középkorú férfi, szemében remény csillog. Folyamatosan beszél hozzá, próbál mosolyogni, de minden olyan erőltetett.
Ez az a hely, ahol minden percben meghalhat valaki. Távozhat az élők sorából, ezzel összetörve rengeteg ember szívét, akik szerették. Ez az egész...fájdalmas és igazságtalan.
Míg én nézelődöm, Deon és Lottie kiderítik, hová kell menni. Mindannyian szaladva indulunk meg a kijelölt részleg felé. Bár a harmadik emeletre kell felmenni, egyikőnk se tétovázik a lépcsőzni. A lift túl lassú, minket pedig felőröl az aggodalom.
Végre felérünk, elfordulunk jobbra, és akkor... Akkor megpillantom azt a sok hozzátartozót, akik a folyosón magukba roskadva ülnek, vagy éppen a másikat próbálják nyugtatni. Louis anyukája, Jay, aki a tudta nélkül velem beszélt telefonon. Egy idősebb, szemüveges férfi kezét szorongatja, feltehetőleg ő Louis nevelőapja. Mindketten szörnyen megviseltek, rossz rájuk nézni, ennek ellenére próbálnak lelket önteni a család többi tagjába. Két kis szöszke lány ül egymás mellett, ikrek, nem is tudom őket megkülönböztetni. Talán kilenc évesek lehetnek, és máris ilyet kell átélniük. Egy barna, Lottie-hoz korban is nagyon hasonló lány pedig a földön ül. Hátát a falhoz döntötte, arcát kezeibe temetve hallgat. Nem úgy tűnik, mintha sírna, de a hallgatás néha a legborzalmasabb néma sikoly tud lenni.
Egy másik kisebb csoportba tömörülve várakozik a banda többi tagja. Harry, Zayn, Liam és Niall nem nagyon  beszélgetnek. Bár egyikük se sír, arcukra van írva a szenvedés. Az, hogy Londonból ilyen hamar idejöttek ékes bizonyítéka annak, mennyire szeretik egymást, tényleg mintha csak testvérek lennének.
Ezen kívül még talán a menedzser van ott, aki jó távol állva telefonál folyamatosan, azt hiszem most nincsen kevés dolga.
Deon vált pár szót Louis családjával, utána rögtön Zayn mellé csapódik, aki erősen vonja karjaiba, mintha sose akarná elengedni. Nem próbálja nyugtatni, őt is majd szétveti az idegesség. Lottie szintén hamar eltűnik mellőlem, édesanyja karjaiba veti magát. Már nem akarja magát erősnek mutatni. Eleget volt már felnőtt.
A lábam nem mozdul, csak állok, akár egy bábú. Bámulom a többieket, és rájövök: nem tartozom hozzájuk. A lányokon kívül nem beszéltem senkivel, és egészen biztos vagyok benne, hogy a többiek nem hallottak még rólam.
Engem is észrevesznek. Louis anyukája suttog valamit Mark fülébe, elereszti a kezét, egyenesen felém indul el. Eközben én próbálok lelkileg felkészülni arra, hogy jogosan fog hibáztatni. Fátyolos tekintettel várom, míg elém ér.
- Veled beszéltem telefonon? - kérdi halkan, nem tudom eldönteni, hogy ellenszenvesnek tart-e viselkedésem miatt.
- Igen - bólintok bizonytalanul. - Elnézést!
Jay arca ellágyul, egy igencsak halovány mosoly jelenik meg rajta. Ezek szerint nem haragszik?
- Semmi gond, ne aggódj. - Mondani akar valamit, de úgy tűnik, fél, hogy illetlen lenne. Aztán sóhajt egy aprót, zavartan pillant rám. - Te vagy az a lány, igaz?
Az a lány?
- Tessék? - kérdezek vissza meglepetten. Bár sejtem a kérdés eredetét, meglep, hogy tudhat rólam valamit.
- Louis nagyon szeret téged - jelenti ki suttogva.
- Én... - nyögöm, nem tudok mást mondani. Aztán mély levegőt veszek, végre valahára félreteszem a félelmeimet. - Én is nagyon szeretem őt.
Jay mélyen a szemembe néz, egészen a szívemig hatol vele. Kedvesen pillant rám, úgy tűnik akkor elégedett azzal, amit ott talált. És éppen ezért érzem azt, hogy bocsánatot kell kérnem. Mindenért.
- Sajnálom - sütöm le szégyenkezve a szememet. - Elszúrtam mindent, tönkretettem Louis életét - kezdek bele, ha nem állítana le.
- Norina! - Meghökkentő, hogy tudja a nevemet. - Ez igazán nem szükséges! Senki sem hibás semmiért.
Határozottan cseng a hangja, teljesen biztos abban, amit mond.
- Jobban lesz?
Nem tehetek róla, muszáj mindenkitől ezt hallanom. Muszáj, hogy erőt adjanak, enélkül összetörök.
- Tegnap éjszaka szállították ide, még mindig nem tudjuk mi van - magyarázza Jay, reménykedve próbálja felfogni a dolgokat.
Már éppen mondanék valamit, de mozgolódás támad. A folyosóra Louis egyik orvosa érkezik, nyomában egy nővérrel. Mark és Jay rögtön odaszaladnak hozzá, faggatni kezdik, abban reménykednek, hogy majd mond valami jó hírt. A doktor hatalmasat sóhajt.
- Most nyugodtnak kell lenniük! - néz rájuk komolyan, megvárja míg mindenki elhallgat, és csak rá figyel.
Lehet, azt fogja mondani, hogy meghalt, nem élte túl, mert a sérülései túl komolyak voltak. Mi van, ha ez nem az a történet, ahol happy end van?  Megtörténhet, hogy itt a vége, nincs tovább?
Az nem lehet...
Mi értelme egy olyan világnak, amiben Ő nem létezik? 

53 megjegyzés:

  1. ne kínozz minket :c nagyon jó lett mint mindig, nem akarom, hogy meghaljon :( várom a következőt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Ú, nem tudok mit mondani, még filózok azon, hogy pontosan mi legyen... Viszont örülök, ha ettől függetlenül tetszett, és annak is, hogy itt vagy! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. Drága egyetlen Azym!

    Hatalmas gratuláció neked, egy jó nagy, szorongató ölelés, és sok sok puszi. Ez jár a véleményem mellé. :3

    Ami azt illeti, azt hittem, nem tudsz még egy csavart beletenni a végébe, de úgy tűnik, tévedtem. És ennek jelenleg nagyon örülök. :)
    Az, hogy Norinát feltétel nelkul elfogadta louis anyukaja, nagyon megható. :)
    Még mindig nem kuldtem el a mai mitoszokrol szolo bovebb kifejtesem... :D Nem volt mostanaban tul sok idom, szolj ha mar nem esedekes. :)

    Enyem az elso komi? Hm...

    Bocsi, kicsit szet vagyok szorva, mert a diakszinpadosokkal egy hete minden n este jatszunk, es nem alszunk tul sokat... Raadasl a mai hatalmas siker volt.! :) de mar csak egyszer adjuk elo, sajnos. :(

    Naszoval. A resz egyszeruen nagyszeru, mast amugy sem mondanek ra... :D
    Varom a folytatast! :)

    Ölel, Cordelia.

    P.S bocsánat, a többnyire ékezet nélküli írásmódért.. xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Huppsz, mégse enyém az első komi. :) xx.

      Törlés
    2. Drága édes Cordeliám!

      Neked is viszont egy hatalmas, nagy, szoros ölelés, illetve rengeteg 'köszönöm' és hála, amiért most tudtál időt szakítani a blogra! Ez nagyon sokat jelent, az pedig még többet, hogy még el is nyerte a tetszésedet a dolog, annyira...hihetetlen és elképesztő! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! <3333333
      Nekem bármikor jó, küld, amikor tudod! És még egyszer nagyon nagyon gratulálok, de remélem azért néha tudsz időt szakítani a pihenésre is! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Drága Azy!
    Olyan ügyesen bánsz a szavakkal hogy az már fáj! Nina helyébe tudtam magam képzelni és én is tudtam szeretni sőt még sajnálni is Lout, remélni hogy minden rendben lesz vele.
    Csodálatos, mindjárt vége és én nem bírom ezt a stresszt mert nagyon szeretem ezt a történetet és nem akarom hogy vége legyen. Nem szeretném azt tudni hogy a végén Louis meghal, ne tedd ezt velünk. Légyszíves ne kínozz minket, keress más befejezést ami kevésbé fáj nekünk. Nekem nagyon de nagyon rosszul jönne le hogy elment, minden este sírnák miatta mert annyira szeretem, és Norinát is ne öld meg ezzel! Gondolj rájuk.
    Viccet félre téve, igen sírnák miatta mert annyira jó, de ez is csak egy blog. A világ legjobb blogja. Nagyon de nagyon megható történet már most, és a fogalmazások. Nagyon ügyes vagy!
    Amúgy minden rendben veled? Jól vagy? Milyenek a tanulmányi eredményeid?
    Bocsi nem akarok személyeskedni vagy ilyesmi de tényleg érdekel hogy jól vagy, meg ilyesmik. Remélem nem zavar!
    Puszi Dodge

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodge!

      Igazán örülök, ha így látod, ez a legfontosabb! Jaj, ne haragudj, nem kínozni akarom én itt az embereket! Pláne nem sírásra fakasztani! Persze másrészt iszonyú jól esik, amiért ennyire szíveden viseled a sorsukat! Igazán édes vagy, nem is tudom mivel érdemeltem ezt ki! <3
      Minden, amit írsz....annyira kedves-túlzó, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <33
      Igen, megvagyok... Az iskola kicsit kezd megfojtani, semmi időm, de ettől függetlenül még élek! :) Iszonyú édes vagy, amiért érdeklődsz, köszönöm! <3 És Te hogy vagy? Remélem többnyire kipihent, vidám napjaid vannak!

      Puszi, Azy

      UI: Ne viccelj, már miért zavarna? :)

      Törlés
    2. Azyy!
      :DDD Mekkora Humor Harold vagy te.
      Nem kínozni akarsz, tudom tudom... csak hát annyira jó :)
      Teljes mértékben megérdemled ezeket a szavakat, és én nem szoktam túlozni szóval mind igaz!
      Jaj az iskola, tudom hogy olyan sok minden dolog van, de legyen az hogy mindennap kikapcsolod az agyad és pihensz, sokkal nyugodtabb napjaid lesznek később. Örülök hogy élsz Te lány! :) Hát persze hogy érdeklődők te vagy az első számú példaképem <3
      Én is megvagyok, ki pihent és egyre vidámabb, függ a válaszodtól :D
      Nem tudom miért zavarna, csak hát lehet, meg udvariasan meg kérdezem :D remélem az se baj hogy... ( Áhh hagyjuk már úgyse zavarna :))))) {remélem} )
      Puszi Dodge

      Törlés
    3. Drága!

      Jaj, jaj, jaj, nem is tudok mit mondani, elképesztően köszönöm! Köszönök mindent! <33333
      Próbálok pihenni, hidd el, de sajnos sokszor nem nyílik rá lehetőségem! És aaaahw, ilyeneket ne írj, mert itt fakadok sírva! Boldoggá tesz, ha komolyan jól megvagy, maradjon is így! :') <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy ♥!

    Bátran kijelenthetem, hogy megérte várni a folytatásra :) Egyszerűen fantasztikus lett a rész, imádtam ♥ :) Tökéletesen körül lett írva Nina érzései, Lottie és Deon helyzete :D Nagyon sajnálom Nina-t és az egész családot, illetve a bandát is, amiért ilyen szörnyű dolog történt a mindig mókamester Louis-val :'( A gyomrom görcsbe rándult a rész végét olvasva... Mi van, ha Lou nem élni túl? Mi lesz így Nina-val? A családdal és a bandával? Egy világ törne össze :( Most jövök ezzel a jó régi szöveggel: Itt kell abbahagyni? Megőrülök a kíváncsiságtól :33

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! Holnap írok az Engedj el! új fejezetéhez, ne aggódj, ott sem szabadulsz tőlem ;) További jó éjszakát és kellemes hétvégét kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Én meg bátran kijelenthetem, hogy hihetetlen vagy! Minden egyes héten írsz, és támogatsz, erőt adsz, pusztán azzal, hogy leírod a gondolatidat! Ne is tudd meg mennyit jelent ez számomra! Igazán hálás vagyok, hűha, fogalmam sincs miképpen tudnám ezt rendesen lereagálni, annyira... hű! Köszönök mindent, és eszemben sincs szabadulni Tőled! <333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Kedves Azy!
    Már az elejétől nyomon követem a történeted, de csak most sikerült magam rászánnom - és időm is csak most engedi -, hogy írjak neked. Egyszerűen fantasztikus, ahogy átérzem a szereplők helyzetét, az örömöt, jelen esetben a fájdalmat, aggodalmat, és ez mind a Te érdemed! Te írod meg ezeket a csodálatos részeket, hétről-hétre, amiknek a részesének érzem magam azzal, hogy olvasom. Hatalmas gratulációmat küldöm feléd, mert Te is egy vagy azon kevés írópalánták közül, akikre felnézek. Szívesen olvasnám bármelyik történetedet akár könyvként is.
    Már most előre bocsánatot szeretnék kérni, hogy nem fogok minden részhez írni - ahogy eddig sem írtam, de azért megpróbálok majd -, csak hát én is emberből vagyok, és sajnos egyre elfoglaltabb is, mint eddig.
    Köszönöm, hogy olvashatom ezt a csodát, és kíváncsian várom a folytatást.
    Sok szeretettel:
    Szandra Orbán xx.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Szandra!

      Hát akkor nagyon boldog vagyok, hogy sikerült időt szakítani a blogra! És jaj, iszonyúan jól esik, amit írsz, bevallom könnyeket csalt a szememben, hihetetlen! És hogy... - lesemeremírniremélemtudodmireogondolod! Szerintem nem adtam rá okot, hogy ez történjen, de ha tényleg így van, aaaaahw, köszönöm, köszönöm, rettenetesen boldoggá teszel!
      És ne viccelj, akkor írsz, amikor tudsz és kedved is van! Nekem már ez is nagyon sokat jelent, drága vagy! <333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azy.
    Ez.....Ez... Ne haragudj most fogalmam sincs hogy mit kéne mondani. Komolyan meg hal? Így fog végződni? Meghal? Ne haragudj most ez sokkol. Vagy most még is túl éli és minden Happy? Nagyon zavaros.De a rész nagyon tuti lett! Alíg várom a folytatást!
    Xoxo. L.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Liza!

      Jaj, dehogy haragszom, hiszen borzasztóan örülök neki, ha tényleg ennyire érdekel mi lesz a vége! Köszönöm, illetve azt is, hogy még ilyen esetben is írsz azért valamit! <33333

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Drága Azym! ♥

    Most olvastam el az utolsó három fejezetet. Deon és Lottie nagyon édesek voltak, hogy elmentek Norinához. Amikor rezgett a telefon, már éreztem, hogy baj van. Louis-nak nem lehet semmi komolyabb baja, nem! :( Nagyon várom a következőt, és most már igyekszem minden fejezetet elolvasni akkor, mikor felteszed. :)
    Imádtam a részt, és imádlak Téged is! ♥

    Puszillak,
    Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Biusom!

      Örülök, ha tényleg aranyosnak találod őket, ez sokat jelent! Igyekszem majd időben hozni a fejezetet, és nekem az is rettentő jól esik, hogy egyáltalán olvasol, nem számít mikor! És én is imádlak, köszönök mindent! <33333333

      Puszi, Azy

      Törlés
    2. ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

      Törlés
  8. Drága Azy!

    *szaporán veszi a levegőt, próbál lenyugodni* Jézusom... oké, múltkor is ezzel indítottam, akkor... Te jó Ég!
    Szegények, jaj... Totálisan átérzem az egészet, olyan volt, mintha én is ott lettem volna az autóban... És most fogalmam sincs, mit mondjak.. Vagyis írjak.
    Na, jó. Louis NEM HALHAT MEG. Nem. Lehetetlen. Nem engedem. :c Fúúú, mi lenne Ninával, Lottie-val, a srácokkal, a családjával neeee. :(
    Olyan szinten zseniális vagy, nem bírom. :D
    Nagyon-nagyon siess. <3
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Stella!

      Aaannyira jól esik látni, hogy ennyire érdekel, hogy mi lesz velük, illetve a kedves szavaid is borzalmasan édesek! Sokat jelent, ha átérzed ezt az egészet, én most hihetetlenül boldog vagyok! <3333
      Nem tudom, hogy mi lesz a vége, de remélem mindenképpen tetszeni fog! Mindent nagyon nagyon nagyon köszönök, csodálatos vagy! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Drága Azy!
    Ne csinálj nekem ilyeneket, hát most nehogy meghaljon már. Az nem lehet. Nem halhat meg, ne már! Igen, most ezek kavarognak a fejemben.. Bocsánat, nem tudok normális véleményt mondani most, mert enyhén sokkos állapotban vagyok.
    Na jó. Mindenesetre nagyon remélem, hogy nem nyírod ki Lou-t. :D
    Sajnálom, hogy ilyen rövid komment lett, és azt is, hogy nem írok valami sűrűn, de az időm nem mindig engedi. :(
    Imádás, J. <3

    (( Ps. Nehogy megöld már!:D ))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága J.!

      Jaj, most annyira megígérném, hogy nem fogom, de sajnos fogalmam sincs mi lesz a vége...Sajnálom, amiért most ezen agyalsz, de ennek ellenére örülök is, ha a történetem valamilyen szinten hatással van Rád! Ez borzasztóan sokat jelent! Nagyon szépen köszönöm, amiért most itt vagy, és akkor írsz, amikor tudsz! Iszonyú hálás vagyok emiatt is, drága vagy! <3333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  10. Drága, édes, kedves Azy!
    AZ első gondolat, ami az eszembe jutott, hogy miért pont itt hagytad abba? Hogy voltál képes erre? Most várhatok egy teljes hetet arra, hogy megtudjam, mi történt Lou-val, és bár reménykedek abban, hogy ez a történet igen is Happy End lesz, tisztában vagyok azzal is, hogy erre nincs több esély ötven nyamvadt százaléknál, hiszen a valóságban sem válnak valóra a kívánságaink . legalábbis nem mindegyik. Nagyon szívesen olvastam volna még tovább a soraidat, lenne lenne itt egy mondat, amit muszáj bemásolnom neked, mert egyszerűen magával ragadott az egész. Olyan bölcs gondolat, és ezt olvasva, el sem akartam hinni, hogy még nem vagy felnőtt.
    "Nem úgy tűnik, mintha sírna, de a hallgatás néha a legborzalmasabb néma sikoly tud lenni."
    Esküszöm, ha nem anyuék szobájában olvastam volna el a részt, itt eltört volna az a bizonyos mécses, ami nálam elég nagy dolog, mert még az Utolsó dalon sem sírtam el magam - ilyen szempontból kissé érzéketlennek tartom magam.
    Millio puszi Xx nagyon Tehetséges vagy, imádlak és sok sikert. Annyira sajnálom, hogy mindjárt vége a történetnek, és csak az vigasztal, hogy a másik még ott van <33 és tovább olvashatom az alkotásaidat <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, hihetetlen, varázslatos szerecsendio!

      Azt hiszem erre talán az a megfelelő válasz, hogy : mert valahol abba kellett, így éreztem kereknek. Annyira jó olvasni/érezni, ha tényleg a szíveden viseled a sorsukat, rengeteget jelent. Az a helyzet, hogy én magam se tudom mi lesz a történet vége, semmivel sem tudok szolgálni... :( Ah, az a sor! Hihetetlen drága vagy, hogy így kiemelted, pedig nem is akartam ilyen "bölcsességet" belerakni, de én vagyok a legboldogabb, ha sikerült! <3333333
      Ah, minden, amit írsz, egészen egyszerűen - hangozzék bármilyen nevetségesen - a szívemig hatol. Nem is sejted, mennyit segít, amikor ennyire kedves kommentet olvasok! Nem lehetek eléggé hálás! <3
      Pont Te mondasz nekem ilyeneket, amikor Te magad varázslatosan tehetséges vagy, rettentő megtiszteltetés ez az egész! <3333333

      Millió puszi & szeretet, Azy

      Törlés
  11. Drága, édes Azy!

    Elolvastam a részt és tátva maradt a szám. Tudod te milyen nagyszerű dolgot alkottál? Úristen, lehengerelt az írásod, bátran kijelenthetem, hogy az egyik kedvenc részemmé vált.

    Szavakba sem tudom foglalni, milyen profizmussal alkottad meg ezt a részt. Elképesztően szívbe markoló és őszinte. Komoly, mély érzések sokasága jelent meg benne. A lány érzései rendkívül fájdalmasak és kitűnően írtad le őket.

    Tetszett Louis édesanyjának reakciója a lány megjelenésére, olyan kedvesen fogadta és, szép volt tőle, hogy elmondta Norinának, hogy a fia mennyire szereti őt.
    Végre Norina is észbe kapott és bevallotta önmagának és Jay-nek is azt, hogy szereti a fiút és az érzéseit nem tudja lakat alá zárni!

    Szerettem, sőt imádtam ezt a részt.
    Ahogyan írtam a véleményem, és kerestem a gondolataim, eszembe jutott az interjú, amit veled készítettek. Egy borzasztóan szerény lányról szólt, aki úgy érzem nincs tisztában azzal, hogy mennyire tehetséges! Úgy érzem ezt nem tudom elégszer hangoztatni, muszáj, hogy te is elhidd. Fantasztikusat alkottál!

    Várom a folytatást!
    Szép napot!

    puszi, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, kedves Cami!

      Wá, ez elképesztő! Fogalmam sincs mit mondjak, csodálatos, ha tényleg így gondolod! Rettenetesen köszönök mindent, el se tudod képzelni mennyit segít ez mind! Erőt ad a támogatásod, komolyan! Hihetetlen mennyire kitartó, kedves és drága vagy, meg sem érdemlem, hogy itt légy! Ennek ellenére természetesen hálás vagyok, jobban, mint gondolnád! <3333
      Jaj, ezt képtelen vagyok rendesen lereagálni! Örülök, amennyiben így gondolod, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <33333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága Azy!:) <3

    Minden egyes rész után, toporzékolhatnékom van.. Hogy lehet ilyen jól írni? :D Annyira összeszedett, kidolgozott és már a címen látszik, hogy nem összecsapott .. Istenkém. Annyira imádom! <333

    Először azt hittem hogy Nina a láza miatt álmodott ilyet.. Sajnos nem.. Amint a kórházhoz értek, össze állt a kép.. :(
    Jay annyira kedves! Egyből tudta, hogy Nina kicsoda Louis életében. Ráadásul Nina kimondta, hogy Ő is szereti Loui-t!*-*
    Nagyon remélem hogy minden rendbe jön! Nem szeretném ha Louis meghalna! :(<3

    Nagyon-nagyon várom a következő részt! <33
    Pihenj sokat:)! <3
    Puszillak, Lizi*-*

    U.i.: Olvastam az interjút:)! És én is sokat gondolkoztam már a neveden.. De arra nem gondoltam, hogy a crAzy-ből lett az Azy! :D Nagyon tetszik! <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lizi!

      Jaj, ez rettentő édes Tőled, de egyáltalán nem így van! Viszont aaaahw, köszönöm, köszönöm, hihetetlen boldog vagyok emiatt, csodálatos vagy! <3
      Hálával tartozom neked, amiért mindig írsz, nem is sejted mennyit jelent ez számomra! Minden egyes szavad mosolygásra-sírásra késztet, tényleg ez annyira...hihetetlen! <33333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Drága és Utánozhatatlan Azym!

    Húha, nem is tudom, hogy mivel is kellene kezdenem. Ez a rész az érzelmek hullámvasútja volt, és sajnos most tele volt éles leejtőkkel, tele fájdalmakkal. Megértettem Norina reagálását és persze mindeki mást, remélem nem akarod Louis életét így ilyen szomorúan befejezni, mert joga van tudni hogy élete szerelme viszont szerette, legalább ennyit. De szerintem Te meg is gyógyítod őt! ;)
    Igen sajnos hasonlítok rá....de mivel felismertem magamban több ilyen vonást igyekszem változni, a hasznomra fordítani ezeket, valahogyan. Igen jó volt csak rövid volt ez a szünet.... Ah, elhiszem hogy alig van időd, de azért pihenj is csajosom! <3

    Pippa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága csodálatos, kedves Pippám!

      Én is így vagyok, amikor válaszolni kezdek a kommentjeidre, hiszen mind annyira túlzóan édes! Komolyan fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki a pozitív véleményedet, de nagyon nagyon nagyon sokat jelent, ha tényleg elnyerte a tetszésedet, köszönöm szépen! <333
      Na, ennek most borzasztóan örülök, és biztos vagyok benne, hogy az összes tulajdonságoddal együtt fantasztikus ember vagy! <333333
      Te is pihenj sokat, drágám és sok sikert az iskolához! <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  14. Drága Azym!!
    Pont itt hagyni abba..?!Hát én megeszlek téged..!!A viccet félretéve nagyon jó lett a rész és végre valahára Norina IGAZÁN beismerte,hogy szereti Lout.Remélem az érzéseit a szemébe is elmeri,majd mondani(ha egyáltalán felébred Lou :(( ) Nagyon jól írsz és kicsit sem vagyok csalódott vagy haragos,mert nem olvasod el a blogom!Megértelek és ne félj amíg csak írni fogsz én minden részedhez komizni fogok ezt megígérhetem!! <333
    Puszi:
    Nati

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Natim!

      Jaj, ne haragudj, csak hát valahol abba kellett... Ennek ellenére iszonyúan boldoggá tesz, ha komolyan tetszett a rész! És ahw, rengeteg jelent, amiért nem haragszol rám, és az ígéreted pedig egészen egyszerűen varázslatosan kedves, de tudd, hogy akkor írsz nekem, amikor tudsz és kedved van! <3333333333 KÖSZÖNÖK MINDENT! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  15. Drága Azy!

    Az első, ami eszembe jutott a rész olvasásakor, hogy fogom magam és megyek Doncester-be. Nem csodálkozom, hiszen éjfél utan olvastam :P:P
    és hát meghaltam.
    A szivem hasad meg Nonáért, meg mindekiért, aki ott van a korhazban és azt várják, hogy valaki mondjon már valamit. A rész végére már én is kikészültem idegileg.
    Eddig még nem fordult elő, hogy ennyire a hatása alatt legyek egy történetnek. Csak remélni tudom, hogy Nona végre elmondja Lounak, hogy szereti. Ne kinozzák már tovább egymást, kérlek! xD De, a lényeg, hogy Jay-nek beismerte, hogy szereti, ami kis boldogságot hozott a szomorú történésekbe. Nagyon jó volt a rész, néha még meg is könnyeztem, de ez már megszokott ha ezt a történetet olvasom. xDD Felüdülés az új részeket olvasni hétről hétre, remélem még jó sokáig olvashatom az általad irt történeteket.
    Sok erőt és kitartást a hétre, a sulihoz és az iráshoz is. Sok puszi és ölelés.

    Love, Jule

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule!

      Haha, ez édes! Sajnálom, amiért kikészültél idegileg a rész végére! Ettől függetlenül természetesen örülök is neki, hiszen ha a történet valóban hatással van rád, az fantasztikus dolog! Annyira jó ilyeneket olvasni, te jó ég, köszönöm! Rengeteget jelent, ha komolyan elnyerte a tetszésedet a történet, boldoggá teszel ezzel! <333333
      Neked is nagyon sok sikert kívánok mindenhez! <3

      Sok puszi & ölelés, Azy

      Törlés
  16. Drága Azy!

    Ismételten itt vagyok, hogy írjak eme csodálatos fejezetről pár sort!
    Nem meglepő ha azt mondom, hogy alig vártam az újabb részt. Szinte felüdülés volt ma hajnali 1-kor munkából hazaérve elolvasni a fejezetet.
    Mint mindig most is tökéletes fejezetet hoztál! Egyszerűen nem találok szavakat. Norina reakciója teljesen normális volt, ezzel is bizonyította, hogy nem közömbös számára Louis. Jó volt látni, hogy Louis édesanyja mennyire kedves volt vele, a helyzethez képest amiben most mindannyian vannak. Be kell vallanom, hogy az utolsó mondatoknál könnyes lett a szemem és nem sok kellett hozzá, hogy ejtsek is pár könnycseppet ( van egy olyan érzésem, hogy ez a következő részben meg is fog történni )
    Remélem, hogy Louis túlélte a balesetet és felépül.

    Izgatottan várom a folytatást..

    Millió puszi,
    Anastasia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Anastasia!

      Igen, látom, és ennek én nagyon örülök, köszönöm! Te jó ég, te hajlani egyig dolgozol?! Ez nagyon kemény, remélem azért van időd néha pihenni is! És pont ezért jelent még többet, hogy ilyen késői időpontban is rá tudod szánni magadat az olvasásra, hihetetlen vagy! Borzasztóan jól esik, amennyiben sikerült ilyesfajta érzelmeket kiváltanom belőled, köszönöm, köszönöm! <333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés
  17. Drága Azy!

    Ne, komolyan? Ugye nem... ez most... áh, miért is sírok tulajdonképpen?
    Igen, kifejezetten elbőgtem magam. Lehet a labilis kedélyállapotom miatt, de meghatódtam.
    Remélem nem gondoltad komolyan, és Louis-nak igazából kutya baja. Néhány karcolás maximum. Én esküszöm belehalnék. Szegény Nina... vele mi lenne?
    Annyira hihetetlen vagy<3 Nem is jutok szóhoz!:') Imádtam, mint mindig...<3

    Csók, Tina xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tina!

      Jaj, elképesztő, ha tényleg így éreztél a rész miatt, ez egészen egyszerűen döbbenetes, te jó ég! Köszönöm, amiért megosztod a véleményedet velem, hiszen annál is többet jelent, mint gondolod! Szerintem éppen Te vagy hihetetlen, mindig itt vagy mellettem, nem is tudom mivel érdemeltem ki! Hálás vagyok mindenért! <3333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  18. Drága Azym!

    Megleptél. Nem gondoltam volna, hogy Jay, Louis anyukája így fog viselkedni Ninával, de nagyon tetszett. Azt sem gondoltam volna, hogy Louis leesik a tetőről pont azon a helyen ahol kiskorában emlékezetes pillanatokat töltött. Lottie és Deon nagyon gondoskodóak voltak. Jó barátnői Norinának. Biztos sokáig kitartanak majd egymás mellett és támogatni fogják a lányt abban, hogy bevallja Louisnak érzéseit. Remélem semmi baja nem lesz Lounak. Nem tudom mi lenne akkor Ninával!! De nem is akarok erre gondolni. Maradjunk pozitívak és reménykedjünk abban, hogy Louis hamar rendbe jön és minden visszatér a normális kerékvágásba azt leszámítva, hogy Nina mellette lenne és együtt élnének tovább boldogan! Bocsánat, kicsit elragadtattam magam.
    Lényeg a lényeg, fantasztikus rész lett és nagyon élveztem! Tökéletesen ábrázoltad az érzelmeket és teljesen beleéltem magam! Nagy izgalommal várom a folytatást!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Valójában nem terveztem el, hogy benne lesz Jay, illetve az, hogy miképpen fog reagálni... De úgy gondoltam, tudja mi teszi boldoggá a fiát, és ha Norina az, akkor feltétel nélkül képes elfogadni. Szívesen mondanék valami biztatót, de az az igazság, hogy fogalmam sincs mi lesz a történet vége, még alakul... De remélem azért mindenképpen tetszeni fog, rengeteget jelentene!
      Rettenetesen köszönöm, amiért ismét itt vagy, és örömet okozol a véleményeddel, nem is tudom mivel érdemeltem ki, de hálás vagyok! <3333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  19. Kedves Azy!

    HIHETETLEN!!!
    A történet, az ahogy leírod az érzéseket, helyszínt, mind hihetetlen!
    Ajj Lou :( Remélem hamar felépül és együtt lehet Norinával. :)
    Mit fog mondani az orvos? Felépül Louis? Bevalja Norina az érzéseit?
    Kérlek, siess a következő részel. Nagyon-nagyon várom már!!! :) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Adrienn!

      Jaj, annyira, annyira, de annyira édes ez a reakció, nem is tudom mit mondjak! Köszönettel tartozom, amiért írtál, ez... hihetetlen! Drága vagy! <33333

      Puszi, Azy

      Törlés
  20. Azy!

    Hát ez WOW!
    Mit mondjak??Ide már a fantasztikus szó is kevés sőt még az egyszerűen káprázatos is!!!
    Én azêrt remélem hogy Happy End lesz!!!
    Norina örülök hogy ráébredt arra hogy mit tett!
    Ès remélem Louis jobban lesz!!!
    Várom a 24. Részt!!!

    Somebody xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Somebody!

      Ah, kedves tőled, amiért így gondolod, köszönöm! Sajnos nem tudom, hogy mi lesz a vége, de nagyon remélem, bármi is legyen, tetszeni fog! Hálás vagyok, amiért írtál!:') <333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  21. Drága Azy!

    Először is jobbulást, minél hamarabb gyógyulj meg!:')
    Azt hiszem kvittek vagyunk, az előző résznél én sirattalak meg, most te engem!
    Ez valami elképesztő...valami hihetetlen! Egyszerűen nem találok szavakat... Torkomba hatalmas gombóc nőtt, alig tudom visszafogni könnyeimet! Teljesen lesokkoltál, nem tudok többet írni Azy, tényleg ez valami hihetetlen!

    Ígérem írok, ha már tudok normális mondatokat fogalmazni!
    Sokszor ölellek!
    Patricia F.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Patrícia!

      Köszönöm szépen, jól esik, amiért ezt mondod, igyekszem!:') Jaj, ez sokat jelent számomra, hiszen ha ilyen hatással van rád, az egészen egyszerűen elképesztő! Nem is kell többet írnod, már ez is felér egy fél világgal! Köszönök mindent tényleg! <3333333

      Sok puszi & ölelés, Azy

      Törlés
  22. Drága Azym!

    Atya-Úr-Isten! Lenyűgöztél. Imádom ezt a részt. Persze, ez kicsit furcsán hangzik, a tartalma miatt, de úgy értem, nagyon jól írtad meg.
    Alig várom, hogy olvashassam a folytatást. Bár nem mindig írok időben kommentet, de követem a sztorit.
    Izgatottan várom a folytatást!

    Ezer és egy csók, Vi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vim!

      Jaj, el se hiszed mennyire örülök, amiért ezt mondod, meg amúgy azért, mert itt vagy, köszönöm, köszönöm! És sokat jelent, hogy követed a történetet, attól függetlenül, hogy írsz-e! Hálás vagyok! <33

      Ezer puszi, Azy

      Törlés
  23. Drága Azym!

    Annyira fantasztikus ez a rész is. Lenyűgözött ahogyan leírtál mindent. Igaz, suliból hazafelé jövet olvastam és annyira beleéltem magam és láttam magam előtt mindent, hogy majdnem elütött egy kocsi.. innen tudom, nem szabad olvasni séta közben. De megérte, mert nagyon tetszett amit olvastam. Hallom megbetegedtél. Nagyon sajnálom :((♥ hamar gyógyulj meg!

    Puszi.: Gabriella

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Gabriellám!

      Húha, komolyan? Jaj, ez az egyik legnagyobb bók, amit csak kaphat egy "író", rettenetesen fontos számomra, hogy bele tudd magad élni, úgyhogy most...wáá, köszönöm, amiért elmondtad, nem is tudod mennyit jelent számomra! Köszönöm, köszönöm, tényleg! <333
      És ezt is köszönöm, most már sokkal jobban vagyok! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  24. Drága Azy!

    Nagyon sajnálom,hogy ilyen későn komentelek neked. Szégyen szemre,de csak most van időm. Tudom,hogy ma vagy talán holnap új rész lesz,de úgy gondoltam írok neked. Remélem nem bánod. :) A rész fantasztikus lett. Remélem Louis nem fog meghalni,az se Norniának se nekem nem lenne jó! :) Alig várom a következő részt. És igen te vagy az én példa képem. :) Nagyon nagy rajongód vagyok. Minden szempontból. Egyszerűen káprázatos dolgokat művel. Nem tudok betelni a történeteiddel. És olvastam az interjúdat,és őszintén szólva remélem lesz egy könyved,mert az legalább egy folytában olvasnám. És engemet ne olyasmi fajta lánynak nézz aki olvas könyveket a kötelezőkön kívül...ne. De a tiédet garantáltan olvasnám. Vigyázz magadra,és bocsi mindenért. Sok-sok puszi&ölelés.
    <33333


    Legnagyobb rajongód: Dórci

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dórci!

      Te jó ég! Először is felháborító, hogy bocsánatot mersz még ilyenért kérni...! Annyira, de annyira örülök, amiért mindig írsz, mégis hogyan bánnám?! És AMIT írsz... Egyszerűen csak keresem a szavakat, nem tudok mit mondani, elképesztő ez az egész! És igen, most itt sírok, mert komolyan rengeteget jelent ez számomra! Soha nem gondoltam volna, hogy olyan drága emberek fognak mellém állni, mint Te! Köszönök mindent, hihetetlen vagy! <3333333

      Puszi, Azy

      Törlés