04 - Mond csak, mit tudsz te rólam?!

Nagyon szépen köszönök mindent, csodálatosak vagytok! Elmondani nem tudom, hogy mennyit jelent, amit értem tesztek!

A vekker hangosan ébreszt fel az álmomból, a szemeim hamar kipattannak. Minden reggel attól félek, hogy elkések. Folytonos rohanásban vagyok a főiskolába, onnan a szállodába, majd este az Angels-be. 
- Basszus - ülök fel, és meglepetten állapítom meg, hogy a tegnap estét nem álmodtam. Louis tényleg ittasan  állított be, hogy aztán menekülve a konfliktusok elől, nálam éjszakázzon. Ezzel az egyedüli baj csak az, hogy  nem kerestem semmi pénzt miatta, illetve ma reggel rám vár az a nemes feladat, hogy felkeltsem, és kitoloncoljam a lakásomból. 
- Ébresztő! - lököm le magamról a takarót, és kicsit megbökve a testét elindulok a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magamat. Éppen mennék be, mikor eszembe jut, hogy nem igazán szeretnék összefutni vele egy szál fehérneműben, így visszarohanok a ruháimért, és azokkal együtt zárom magamra az ajtót. 
Lezuhanyzok a felfrissülés kedvéért, alaposan fogat és arcot mosok, kisminkelem magamat, majd felrángatva a cuccaimat, rohanok vissza a szobába, hogy megbizonyosodjam arról, még van időm beugrani a Starbucks-ba. Egyáltalán nem szoktam ott vásárolni, meg sem engedhetem magamnak, hogy naponta több fontot hagyjak ott szimplán egy kávé miatt, de ma kivételt teszek a különleges körülményre tekintettel. 
Sajnos észre kell vennem, hogy Louis csúnyán keresztbe húzza a számításaimat, ha nem kel fel extra gyorsan. Dühödt léptekkel közelítem meg, de mikor odaérek hozzá, egyszerűen elszáll minden mérgem, ahogyan az arcára esik a pillantásom. 
Nyúzottnak és fáradtan tűnik, már jó ideje nem aludhatta ki magát. Tovább siklik a tekintetem, a csupasz felsőtestétől egészen a domborodó alsónadrágjáig, amitől rögvest piros pír önti el az arcomat. A kezemmel ellenezve a szememet dobok rá egy pokrócot. Hitetlenül nevetek fel saját hülyeségemen. Inkább gyorsan elkapom a fejemet utána hagyok neki egy cetlit, hogy mi a teendője, ha végre felkel. Nehéz szívvel, de rábízom a kulcsomat, hogy zárjon be, majd úgyis a szállodában visszaadja. Csendesen hagyom a lakásomban, abban a reményben, hogy tényleg lesz alkalmam vele találkozni. 

Sikeresen értem be a fősulira, és még kávézni is volt időm. Minden idegszálammal figyeltem, és jegyzeteltem, ugyanis hatalmas álmom kiválóan végezni, ha már drasztikus lépéseket teszek a tanulás érdekében.
Hullafáradtan, de egy újabb koffeinbombától telve csapok bele a takarításba, ismételten a 493-as szobával kezdve. Halkan kopogok párat, de nem várom meg a választ, tekintve, hogy Louis lakosztályáról beszélünk. Elvégre csak nem fog páros lábbal kirúgni.
- Hali, jöttem takarítani - nyitok be nagy hévvel, de a mosoly rögtön lefagy az arcomról, amikor egy ismeretlen lánnyal találom szembe magamat. A kanapén ücsörög, lábait felhúzva tarja, úgy szorítja magához apró kezeivel. Fekete csőfarmert visel, gyönyörű vörös blúzzal, amihez egyáltalán nem illik ez a kényelmes póz.
- Elnézést, én nem tudtam... - habogok zavartan, de szerencsémre az idegen csak elmosolyodik, egyáltalán nem háborodik fel, sőt. Mintha kifejezetten szórakoztatná a dolog.
- Semmi baj - lazul egy kicsit. 
- Takarítani jöttem, zavarok? - kérdezem illedelmesen.
- Dehogyis, csak várom, hogy Louis kijöjjön a zuhany alól - áll fel, így jobban szemügyre tudom venni.
Talán tizenhat éves lehet, irtóra fiatal még. Szőke, vállra omló haja van, csillogó kék szeme, akárcsak nekem, de mérföldekkel szebb nálam. Őszinte és nyílt a tekintete, a mosolya vakítóan fehér és barátságos. Eléggé gyönyörű ahhoz, hogy Louis barátnője legyen, még a hatalmas korkülönbség ellenére is.
- Talán egy fél óra múlva visszajöhetek - mondom halkan, teljesen ledöbbenve, hogy ennyire naiv voltam.
- Nem kell, mindjárt megsürgetem - nevet fel a lány, majd gondtalan léptekkel libben oda a háló ajtajához, ami mögött másodpercek után el is tűnik. 
Annyira megalázva és kínosan érzem magamat, hogy hirtelen felindulásból kitolom a kocsimat, és az ajtót gondosan bezárva magam után sietek egy másik szobába, ahol minden reményem szerint a kolléganőm is éppen takarít. 
Nagy robajjal török be a pár számmal kisebb ellátott lakosztályba, ahol Prissy gondosan törölgeti éppen az asztalt. Jöttömre kisöpri vörös tincseit az arcából, egyszerű fakóbarna szemeit rám emeli.
- Nina, mit szeretnél? Ha ablakmosót, nem tudok adni. Én is kifogytam belőle- húzza a száját, én pedig teljesen ledermedek. Nem rá számítottam.
- Oh, akkor majd megkérdezem Holly-t - túrók bele a hajamba zavartan, majd halványan elmosolyodva inkább eliszkolok a helyszínről. Prissy-nek rengeteg kérdése szokott lenni, semmi humorom, hogy részt kapjon a lelki tusámból.
Teljesen megfeledkezve a rejtőzködésem miértjéről kutatom fel a következő szobát, azonban a mögöttem hallható léptekből kénytelen vagyok ráeszmélni: nem tudok elbújni előle. 
- Végeztünk, szabad a szoba - böki meg hirtelen a vállamat a lány, mire erőltetett mosollyal az arcomon fordulok meg. 
Louis lezserül karolja át a vállát, mindkettejük arcán hatalmas mosoly játszik, kivirultak. 
- Szia, Norina - mosolyog rám. 
- Helló - intek tétován, a zsebemben matatok, idegességemben nem tudok mást tenni.
Louis még szólásra nyitja a száját, de megelőzik benne. 
- Menjünk, nem szabad elkésnünk - rángatja meg egy kicsit az ingét a szőkeség, mire csak egy arcra puszit kap. Mindketten nevetnek, én pedig állok, mint egy fadarab. - Szia - int még egyet, majd a Louis-t maga után húzva indulnak el a lift felé.
Letaglózva nézek utánuk, képtelen vagyok feldolgozni, hogy ennyire ostoba és vak voltam. Hatalmasat sóhajtva térek vissza a munkára, próbálom teljesen elfelejteni az előbb történteket. Valamennyire sikerül is, java rész annak köszönhetően, hogy újabb problémával találom szembe magamat.  Egyáltalán nem tudok munka előtt hazamenni, hiszen a kulcsom nála van, és bár találkoztunk, nem adta vissza.
- Ne - csapok a homlokomra, majd lerogyok az ágy szélére. Arcomat a kezeimbe temetem, ujjaimmal a hajamba túrok. Meg kell várnom míg visszaér. Kár volt rábíznom, egyszerűen fel kellett volna keltenem! Kit érdekel, hogy fáradt?! Majd a barátnője máskor befogadja! Reményeim szerint majd hamar visszajön, így nekem sem okoz gondot.
Igen, ez egy tökéletes és igazán szép teória volt, csak sajnos nem vált be...

Minden szoba csillog és villog, mire hosszú órák után végzek. Nagyon elfáradtam, egy zuhanyt akarok. Már rég otthon lehetnék, de nem. Nekem tűrnöm kell, hogy Louis ide-oda járkál a kulcsommal. Végül is egyáltalán nem számít, hogy én hazajutok-e, amíg ő jót hancúrozik.
Bár kicsit igazságtalannak érzem, amit vele csinálok, nem tudom leállítani a kis hangokat a fejemben. Elvégre nem vert át, egy szóval nem állította, hogy nincs barátnője. De mégis az igazság elhallgatása majdnem megegyezik a hazugsággal.
- Menj a francba, Louis Tomlinson! - motyogom az orrom alatt. Legszívesebben kitépném az összes hajamat, csak hogy levezessem valahogyan a feszültséget, de talán jobb lesz, ha ezzel megvárom őt. 
Hosszú órákat ülök az ágyán, de egy idő után nem bírom tovább a kimerültség miatt. Először csak pihentetésképpen hajtom le a fejemet, azonban hamar mély álomba merülök. 
Úgy kelek fel, hogy körülöttem már minden sötét, és kinézve az ablakon megállapítom, hogy az idő eléggé elszaladt, már kint is leszállt az éj. Feloltom mindenhol a lámpákat, így az egész lakosztályt fényesség árasztja el, ami nyugtatólag hat rám. A kötényem zsebéből kihalászom a telefonomat, és ráeszmélek, nem rég múlt  tíz óra. Hát az biztos, hogy ma már nem lesz erőm lemenni az Angels-be.
Körülbelül még negyedórát várakozok, utána úgy döntök inkább alszom egy híd alatt, mintsem hogy a nagy Tomlinson sztárra várjak. Természetesen én is tisztában vagyok a meggondolatlanságommal, viszont iszonyat nehéz türelmesnek lennem vele, miközben lazán szarik arra, amit én tettem érte. Egyáltalán nem érdekli, hogy ha én kerülök bajba, sem az, hogy már két napja nem voltam a bárban miatta. Amíg ő jól van, semmi más nem fontos.
A táskámat felkapva indulok el az ajtó felé, amit szélesre tárva botlok bele a keresett személybe. Ismételten ittas, de a részegségtől szerencsére most is messze van. Örülök, hogy legalább nem a sárga földig issza le magát. Micsoda változás!
- Hol voltál? - támadok neki rögtön, fintorogva nézek végig rajta.
- Semmi közöd hozzá - morogja.
- De van!
- Szállj le rólam! - üvölt rám, mire még inkább csak ideges leszek. Velem senki ne ordítozzon.
- Mit képzelsz magadról? - ráncigálom be, mielőtt még valaki szemtanúja lenne a vitánknak. Idegesen szorítom a vállánál. Magammal szemben állítom meg, miközben dühösen nézek rajta végig. Ugyanazt az inget viseli, arca még mindig borostás, ami kifejezetten vonzóvá teszi. El kell ismernem, hogy még az alkohol miatt sem veszít a vonzerejéből. De ettől most teljesen eltekintek, mert attól belül még ugyanolyan bunkó marad.  - Annyira önző vagy, hogy lelépsz a lakáskulcsommal, mikor én megbíztam benned? - kiabálok rá, mert úgy hiszem már csak ez hat.
Az önző szó az, ami miatt egyszerre felcsillan a szeme, hirtelen  éberebb lesz Teste teljesen megfeszül, gúnytól csöpög minden szava.
- Én vagyok önző? - röhög fel, majd újra elkomolyodik. - Mond csak, mit tudsz te rólam?! El sem tudod képzelni, hogy mennyi erőfeszítést megteszek azért, hogy rajtam kívül mindenki boldog legyen - csapkod hevesen a kezével. - Igen, állandóan megteszem, amit kérnek. Egy fotó, aláírás, éneklés, műmosoly, koncert, turné, interjú, bármi! Csak éppen már nem bírom! 
Az utolsó szavakat már ordítja. Az elején még csendesen hallgatom, tényleg el kell ismernem magamban, hogy nem gondoltam bele az életébe. De ő se az enyémbe. Éppen ezért húzom fel én is magamat.
- Akkor bocs, de én kimaradtam a rohadt sorodból! Mert tudod, két napja nem szereztem éjszaka pénzt miattad! Te tekintettel vagy rám? Nem hiszem - vágom hozzá sértődötten a szavakat.
- Miért nem tudsz más munkát találni? Muszáj kurvának lenned? - csattan fel, szavaitól teljesen kiráz a hideg. 
- Kurva? Normális vagy? - szólalok fel hitetlenkedve. Aztán elképedve gondolkozom el. - Azt hiszed nem igyekeztem jobbat keresni, ugye? - húzom össze a szememet végül, idegesen méregetem. 
- Igen. Nem próbálkozol eléggé - rántja meg a vállát, teljesen józannak tűnik, pedig tudom, hogy nem az. Már csak onnan is, hogy azért ilyen őszinte, mert ivott. 
Csendesen méregetem, és egyszerre csak sértődöttből és dühösből, inkább megbántott és magányos leszek. Mert ismét bizonyosságot nyert az, hogy elítélnek az emberek, közöttük ő is. Ez pedig elkeserítő. 
- Kérem a kulcsomat - suttogom nagyon halkan, leeresztem a vállam. A bal tenyeremet felé nyújtva várom, hogy megkapjam, amit akarok, és végre véget vessek ennek az estének.
- Sajnálom - sóhajtja keserűen Louis, de nem adja oda. - Én nem akartam ezt, basszus. Ne haragudj! - jön közelebb, kezével közrefogja az arcomat, hogy felé nézzek. De nem akarok. 
- Ez nem elég - vágom hozzá szomorúan, majd úgy döntök, hogy most már mindenképpen távozok, kulccsal vagy anélkül. Kitépem magamat, és sebes léptekkel indulok el.
Louis karja erősen ragad meg, megelőzve azt, hogy kiszökhessek a bejáraton. Nekilök az ajtónak, én pedig már nyitom a számat, hogy leüvöltsem, de ajkai hirtelen csapnak le az enyémre. Hamar reagálok, és ellököm.
- Nem vagy normális! - suttogom elképedve, de meginog a magabiztosságom.
- Kell valaki, aki nem akar tőlem semmit! - suttogja halkan.
- Viszlát!
- Fizetek neked! - ajánlja fel gyorsan, mielőtt elmennék.
- Mi van? - ráncolom a homlokomat, de megállok. - Elment a józan eszed, hagyj békén! - legyintek, és már megfordulnék, de a karom után nyúl.
- Annyi pénzt kapsz, amennyit csak akarsz - folytatja tovább felbátorodva, mire teljesen elbizonytalanodom. - Csak maradj itt!
Valószínűleg meglátja rajtam, hogy hadilábon állok, ezért gyorsan lép, hogy ne legyen időm tiltakozni. Szenvedélyesen és vadul csókol meg, a kezeim pedig akaratlanul túrnak bele a hajába, ezzel közelebb húzva magamhoz.

34 megjegyzés:

  1. Drága Azy!

    Először ahogyan leírtad a szőke lányt, egyből Lottie jutott eszembe.
    Mindegy, ez most nem lényeg.
    Jaj, ez a Louis. Annyira egy bonyolult lélek. Egyik pillanatban ordítozik, a másikban meg már aranyos, a harmadikban pedig kétségbeesett. Szerintem azért kell neki Norina, mert magányos. Vagy, hogy elfelejtsen egy másik lányt. De remélem Nina rábólint erre az ajánlatra. Legalább nem kell vadidegenekkel lefeküdnie. És lássuk be: Louis egy félisten.:3
    Fantasztikus. Várom a folytatását!

    Sok-sok puszi, Tina xoxo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tina!

      Először is szeretném megköszönni, hogy írtál. Másodszor pedig egyetértek abban, hogy Louis bonyolult, de semmi mást nem szeretnék megerősíteni, úgyis le tudod vonni a megfelelő információkat, amint látom. :) És te vagy a fantasztikus, amiért még ezen a blogon is kitartasz mellettem.:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. Óhh istenem!
    Olyan érzéseket keltettél bennem csupán ezzel a résszel,hogy most nem tudok megszólalni.
    Hamar következőt,mert megbolondulok.
    Puszi
    Dasie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, nagyon nagyon nagyon boldog vagyok ettől, bármennyire is hangzik furán. Nekem sokat számít, hogy kitudtam belőled hatást váltani.:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Drága, utánozhatatlan! Azy ♥!

    Nemcsak az időjárás fülledt, de ez a rész is ♥ :) Egyszerűen áhw... imádom, erre nincsenek jobb szavak :D Ki volt az a lány Tommo-val? :O És miért viselkedett olyan...hogyismondjam...kedvesen Norina-val a rész vége felé? :) Annyira de annyira...húú...nem jutok szóhoz, kész xĐ :D Kicsináltál, ez nem is kérdés :DD Ó, remélem, hogy igent mond Tommo-nak ;)! :3

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, túlzó Macy!

      Őszintén örülök, hogy szereted a történetet. Szerintem nem nehéz kitalálni ki volt az lány, hamarosan amúgy is Nina is megtudja. Jaj, boldog vagyok, hogy kikészültél!:D Köszönöm szépen, hogy írtál, sokat jelent! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. wáhááááá *-* eszméletlenül fantasztikus rész lett :D júúúúúj úristen annyira jó volt :D és a vége... hát az vmi fantasztikus... már nagyon várom a kövi részt :) <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Huh, iszonyatos jó érzés ezt olvasni, köszönöm. :') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Drága Azy!

    Alig jutok szóhoz. Ez fantasztikus lett!Tudom, hogy mindig csak ezt a szót használom a részeidre, de egyszerűen ez fejezi ki a legjobb azt, hogy eszméletlenül írsz és nagyon, de nagyon szeretem a blogjaidat! Úgy írsz, mint egy igazi profi!
    Ninán látszik, hogy nagyon tetszik neki Louis amit persze teljesen megértek. Nem gondoltam volna, hogy ott fogja hagyni azt, meg pláne nem, hogy Lou nem adta neki oda a kulcsot és egész nap ott kellett várni. Amúgy szerintem is Lottie az a lány akivel elment Louis, de olyan aranyos volt Nina, még féltékenykedett.
    Viszont a vége az nagyon jó lett.Tetszett, hogy nyíltam közölték egymással, hogy mi a helyzet és az hogy Louis megcsókolta hihetetlen, de teljes mértékben pozitívan.
    Kíváncsi vagyok nagyon, hogy ezek után mi lesz majd kettejük kapcsolata, de azok alapján amit Louis ígért Ninának, nem nehéz kitalálni.
    Várom a folytatást! Amint tudod hozd!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Juj, borzasztóan boldoggá teszel, hogy így gondolod! Te vagy a fantasztikus, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <3
      Igen, Lou úgy tűnik egy kicsit szétszórt, de hát nem vitte volna el a kulcsot, akkor ugye nem történt volna meg az, ami. Nina válaszát pedig természetesen meg fogod tudni a következő részben, de tényleg nem nehéz kitalálni!:)
      Iszonyatosan köszönöm a szavaidat, elmondani nem tudom, hogy mennyit jelentenek! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azym!

    Hát nem lesz könnyű dolgom kedvenc részt választani ha te mindig egyre jobbakat hozol. :D Na de mindegy! Aztán sajnáltam Norinát hogy ennyit kellett várnia Louisra de amikor megjött, fúúú éreztem hogy nem fog tudni egykönnyen eltávozni onnan és jeee jól gondoltam. *büszkefej* Amúgy tuti hogy nem Louis csaja volt az, én a húgára Lottie-ra szavaznék. :) De a vége..tyűű meglepődtam azon hogy Louis fizetne Norináért és egyre izgalmasabb lett aztán meg vége lett. Ó, miért? Értem én hogy izgalmasabb afüggő vég, de én anélkül is várnám!! ;) Remélem hamar tudod hozni a következőt.

    Dodó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodóm!

      Én is boldog vagyok, hogy sikerült kitalálnod: Norina nem fog lazán kisétálni a kulccsal. Írói kötelességem nem megerősíteni ki volt az, de nem nehéz kitalálni, nem szántam csattanónak, csupán egy kis ideghúzás volt Ninának. Sajnálom a függővégeket, egyszerűen imádom őket!:')
      Rengeteget jelent, hogy írtál, hálával tartozom Neked! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Szia!:)
    Annyira jó ez a történet, hihetetlen! Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz, vajon Norina elfogadja-e a pénzt és, hogy mi lesz ezután :) Eszméletlen, hogy milyen izgalmasan írsz :O <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, hihetetlen, hogy ezt írod, eszméletlen érzés olvasni! Köszönöm a kommentet, boldog vagyok miatta! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. *o* annyira imádom. Nagyon jó lett.:) Siess a kövivel!:)<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, ennek szörnyen örülök. Köszönök mindent! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. Ó, te jó Ég! :O
    Durva... De Nina örülhet, hogy végre nem egy középkorú, holtrészeg pasassal kell huncutkodnia ;D
    Nem is tudom, mit mondjak... :o Nagyon-nagyon ügyes vagy! <3
    xx. S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, teljesen igazad van, Louis sokkal jobb, mint egy bárban felszedett undorító férfi! Iszonyatosan köszönöm, sokat jelent, hogy így gondolod! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Szia..
    Istenem figyelj hogy tudsz ilyen jó blogot csinálni leesett az állam imádom és nagyon nagyon várom a folytatást nagyon tetszik Norina karaktere de Louis-é is....<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Jaj, ne viccelj, semennyire nem kiemelkedő! Mindenesetre boldog vagyok, hogy elnyerte a tetszésedet, és hogy tudtam neked egy kis örömöt okozni.:') <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Szia Drágám!
    Kezdenek beindulni a dolgok, aminek roppantul örülök. Norina összetehetni a két kezét, amiért Louis felajánlotta ezt a lehetőséget neki, és nem részeg, (bár Louis is ivott, mindegy, részletkérdés. :D) jóval idősebb pasikkal kell fetrengenie.
    Puszillak, Bius ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága Biusom!

      Bevallom, én is nagyobb örömmel írom meg a részeket, sőt, minden fejezetet egyre több kedvvel. Szerintem Norina is boldog az ajánlat miatt, csak fél bevallani még maga előtt is. Naaagyon köszönök mindent, rengeteget köszönhetek neked! <33

      Sok puszi, Azy

      Törlés
    2. Én köszönöm a sok fantasztikus történetet, Azy!! ♥

      Törlés
  12. Szia!
    Nagyon jó a blog. Kezd egyre izgibb lenni aminek nagyon nagyon örülök. Siess a kövivel, és ha lehet akkor legyen egy kicsit hosszab....:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Örömmel tölt el, hogy így gondolod. Ígérem, hogy csütörtökön már érkezik is. Próbálok hosszabbat írni, de valahogyan mindig lezárul egy adott helyen, nem tehetek róla!:D

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Azy!
    Ez megint csak ESZMÉLETLEN!!!Norinának annyi nehézségen kell végigmennie, hogy tudja még elviselni Louis-t.?Főleg, hogy folyton iszik..nekem valószínűleg már elegem lenne belőle.Louis mikor tér majd észhez.?
    A fogalmazásod páratlan, nem tudok betelni vele.Alig várom a jövő csütörtököt!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Komolyan mondom, hogy Te vagy eszméletlen, rengeteget jelent a sok támogatás, mait Tőled kapok, köszönöm! <3 És azért is hálás vagyok, hogy mindig írsz!:')

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  14. Sziaa Azy!:))
    Uj vagyok,de hihetetlen ez a blog*-* Nina es Lou:) fogadjunk,h lesz valami koztuk:))
    Nagyon tetszenek a reszek!:))<3 Azthiszem,h van egy+1 olvasod:))<3
    Sok puszi: Lizi *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Lizi!

      Borzalmasan örülök, hogy új vagy, remélem tetszeni fog a történet a továbbiakban is. Iszonyatosan boldog vagyok, hogy az olvasóm lettél, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <3

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  15. Szia!
    Ma reggel talaltam ra a blogodra, es meg kell mondanom nem bantam ma meg a korai kelest, es hogy volt idom elolvasni ezt a remekmuvet! Fantasztikus, ahogy fogalmazol, tehetseges vagy!
    Ezentul rendszeres olvasoja leszek a blognak, mar fel is iratkoztam.
    Tovabbi sikeres blogolast, es sok rendszeres olvaaot!:)
    Olel,
    L.T.P~
    U.I.: Ne haragudj az eket hiany miatt, tabletrol olvastam:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:)

      El nem tudom mondani, mennyire boldoggá tesz, hogy így gondolod! Igazán köszönöm a szavaidat, meg sem érdemlem őket!:') <3 Rettenetesen hálás vagyok a jó kívánságaidért is! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  16. Szia!
    Ez a történet is fantasztikus, ami nem meglepő, ha rólad beszélünk, drága Azy. :)) Nagyon jó volt ez a rész is és az ez előttiek. Kíváncsian várom a következőt! Azt hiszem nekem ez a blogod tetszik legjobban, nem is tudom, miért.. :DD Természetesen a 'A legjobb ellenség' is felülmúlhatatlan, csak másképp tetszik. A 'Túl jó megjátszás'-ról pedig még nm sokat tudok de nagyon kíváncsivá tettél mindhárom blogoddal kapcsolatban. Nagyon jól írsz, mindig megragadod a lényeget, jók a leírásaid és a párbeszédeid is. Fantasztikus vagy!
    Nagyon szeretem az írásaidat. :))
    Puszi Vi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vi!

      Iszonyatosan köszönöm a szavaidat, őszintén mondom, meg sem érdemlem ezeket! Rengeteget jelent, hogy így gondolod, és boldog vagyok, amiért mindhárom blogom valahogyan felkeltette az érdeklődésedet, illetve olvasod is őket. Te vagy a fantasztikus, borzasztóan hálás vagyok! <333
      Tényleg köszönöm, mást nem is igazán tudok mondani!:')

      Puszi, Azy

      Törlés